Belepi a dér bokrot, fát,
A fénysugár elenyészik a végtelen messzeségbe.
Ráül a csend a lelkekre végig,
A Tarna tájon végig.
Kegyetlen, kíméletlen világa az életnek,
Éhomra kel a sok szegény.
Bámuljuk az örökké ...
A fénysugár elenyészik a végtelen messzeségbe.
Ráül a csend a lelkekre végig,
A Tarna tájon végig.
Kegyetlen, kíméletlen világa az életnek,
Éhomra kel a sok szegény.
Bámuljuk az örökké ...
Olvasták: 195
Az Ön versének a helye...
Vágyakozás… versben, apevában, haikuban…
Negyvenkettő, június tizenegyedike óta itt vagyunk,
Akkor érkezett ide, talán elsőként, éppen a mi rajunk!
*
Csak
Messzi
Távolból
Vagy Te velem!
De, szívem Tied!
*
Itt
Van ...
Negyvenkettő, június tizenegyedike óta itt vagyunk,
Akkor érkezett ide, talán elsőként, éppen a mi rajunk!
*
Csak
Messzi
Távolból
Vagy Te velem!
De, szívem Tied!
*
Itt
Van ...
Olvasták: 249
