Kérdezni is merek még, - s válaszolni.
Nagy börtönöm darabka végtelen.
Az Anyag iránt sincs bennem csodálat,
de, kelletlenül, létét elismerem.
Nem úgy, miként a szemforgató népség
ismeri el teremtett Istenét
önérdekből, szokásból, gyávaságból,
és magába rejt szomorú mesét,
miközben tudja (vagy a mélyben sejti):
minden anyagból, tüzes ...

A rózsaszirom hangok
ébredeztek, s a múltnak
csillagai pirosan,
vörösen mind kigyúltak.

Gyönyörű Napkelet volt.
Kézfogása az Égnek
Földdel, s elképzelt ember,
értelmesebb, merészebb,

megállt a Folyó partján.
Víz és fény egybeolvadt,
majd gyöngy-varázstükörben
dalt csillogott a Holnap,

Holnap, mit el nem érek,
Hazám, ...

...Utazás....

...mindannyian ezen a földön... csak utazok vagyunk...
...néha megállunk...leszállunk és várunk vagy véget ér utunk....
...miközben utazunk...nézünk az ablakon kifelé....
...meglátni másikban a szépet a jót...sokszor egy pillantás is elég...
...mint mikor ültünk a buszon és egyszer csak megláttuk ...

...A szemed...

Amikor szemeidbe nézek...tekinteted megragad...
Csillagfények gyúlnak ...egy pillantás alatt....
Szemed csillogása...többet mond ezernyi szónál...
Tudom mit akarsz mondani....mielőtt még szólnál.....
Amikor szemeidbe nézek ...látom a vágyat...
Karjaid ölelését...és édes csókod a szádat...
Érzem ...

Mit lát a szegény, kisemmizett ember,
ki láncok nélkül is közmunka-rab?
Lapátra tették, de foghat lapátot..
Ám csak éhbért kap, gúny-garasokat.

A Bal? Az, persze, elmondhatná néki, -
ha Bal volna, de inkább balga csak..
Önérdek-balga? Balga balgaságból?
Én kérdezem, - gondold át önmagad!

Nem akarok semmit sem szájba rágni, -
bambán ...

Kakukkfű illat emléke a tájon..
Hol vagy, Tavasz, álmot ébresztő Álom?

Hol vagy, fényvizek tükréből kinéző,
kéklő égbolt arc, csodát hívő, kétlő?

Hol vagy, Idő, Te, égő szemű Ének,
zöld zengése szél hozta Messzeségnek?

Hol vagy piros Szépség, vágyaddal? Hajnal
felnő majd benned, virágdiadallal?

Hol vagy, Te, Táj, mely ...