Virtuális locsolás,
Ez a vágyam , semmi más.
Gyere te kis kertész legény,
forró még a cukros lepény,
cikornyás a hímes tojás!
Hol késik a locsolkodás?

Jól látom, hogy az a répa
vizet nem is kapott még ma?
Fonnyadt cékla, csoffadt retek,
én is sorra kerülhetek?
Mikor jövök én a sorba,
hogyha hetykén álla torma? ...

Nincs vezérágunk,
Mint vihar törte fának,
Tuskóról nőnek,
Felgörbülő oldalágak.

Ezért sorsunk:
Kicsiny, nem hatalmas,
Tüskélő bozótunk,
Görcsös és alantas.

Ha mezítlábas gyermekkorom
vetíti elém az elme,
a homályban,
az asztalfőn
üresen
búsul a hely...

Ifjúságom derűjéből
fel-felbugyog a
nevetés.

Most: bombáktól zajos a hazám,
a jövőm valahol elhagyott.

Ezzel a kis mindennapos hamis játékkal,
valahogy mégis őszinte igaz szándékkal,
Jól álcázott mosolyunkkal meg játszva,
a boldog szeretőt mindig másnak látszva.

Ezzel a kis hazug manipuláló csalással,
a világ rendjére nem voltunk hatással,
csupán saját érzelmeinket bolygatjuk,
bár fáj néha nekünk, mégis folytatjuk.

Mint két ...

Ifjúságom meselelke
csillog fenn az égen,
árnyak osonnak felé vészesen...
lámpást olt a Hold az éjben,
üstökös lobban,
csóvája Holdat éleszt,
kíváncsian kukucskál az égbolt,
felcsillantja jóslelkét a Hold,
fáradt keblembe sápadt szőttest fon,
csenevész lényemnek fonala fogy,
ifjúságom ...

Gomolyfelhők borítják az eget,
nem szellő lengedez,
hideg szél hasítja bőrömet,
megszokhattam volna már...
Voltak felettem
bárányfelhős kék napok,
zöld fűben fekve
néztem a napot,
két csillag világított rám szebben,
mint a világűr összes fénye,
melengetve átölelte testemet,
élvezettel szálltunk,
mint két villás farkú ...