Ártatlan báj, szerény jellem,
angyali külső, önzetlen szellem.
Gyönyörű test, egzotikus szépség,
kígyóbűvölő szemében tengernyi kékség.

Haját a szél arcába fújja,
szemedbe néz, arcát mosolyra húzza.
Tökéletes arcának minden vonása,
igéző szemének minden pillantása.

Lágyan omlanak ...

Csupán egyetlen pillantása de már éreztem,
mindent eldöntő válaszút elé érkeztem.
Rajtam múlik csupán el kell döntenem,
ebben senki nem segíthet nekem.

Előfordulhat az is, hogy tévedem,
döntésem megváltoztathatja egész életem.
Egymásra nézünk, minden ami ránk várhat még,
most tétován csillogó ...

Hosszú szempillái remegtek akár a hold fénye a tó vizén,
kecses táncát járó, szikrázó égi tünemény.
Arcát csodálatos ráncba gyűrő ártatlan mosolya,
csupa kellem és báj, már már angyali csoda.

Zöld szemei ragyogtak, ahogy tekintetét nekem szegezi,
akár végtelen hegyek ormain húzódó harmatos fenyők tűlevelei.
Duzzadó ajkait beborítja ...

Mikor megpillantottam olyan volt, mint egy törékeny virág,
mit megtépett a szél és most segítségért kiállt.
Gyönyörű, csodás oly ritka tünemény,
talán ezért oly sebezhető, törékeny szegény.

Nem hagytad, hogy segíthessem,
ez mi kínozza most lelkem.
Büszke voltál, hogy elmondjad bánatod,
ott ...

Viharos románc

Fent a szent égen, lent a zöld földön,
kire rátalál a nagy szerelemre,
átszárnyal egy hosszú hullámvölgyön,
örömében, kétségében rezzen.

Szenvedélyes csókok, ölelések,
sugdosott szavak, mély pillantások,
bennük egymás lelke keresése,
menekülések és elhagyások. ...

A nap sem ragyog mindig az égen,
A hold váltja fel az éjszaka hevében.
Elmentél, elillantál,
Fájdalmat nem kicsit, hagytál.
Másfele visz a sors,
Nem lehetünk egyek,
Kértem tőled szerelmet,
Nem adta meg az élet.
Úgy éreztem hozzám írod,
Szerelmes verseid,
Tévedtem, hát ennyi volt,
Le kell, ...