Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Lant

Kipusztulás

Naponta mindaddig kihal 300 faj,
amíg az ember a domináns, az a baj.
Vad éhsége nem ismert soha kegyelmet,
sem önmegtartóztatást sem fegyelmet.

Szomjúsága által kiszáradtak nagy tavak,
bosszú szomja miatt kipusztultak a halak.
Elméje üres sivataggá változtatott mindent,
mindent mi valaha élt, és nem ismer ...
Olvasták: 437
Részletek
Az Ön versének a helye...
187 
Káprázatból merített világ árnyéka
s midőn gigászok harca zendül
röpke múltam szép hagyatéka
majdan mi volt,halkan csendül...

Volt hegyek csúcsán roskatag
Messze hangzó kiáltás
Álomba illő nagy forgatag
Talán még is van folytatás

És leszáll a képzelet világa
Kik féltve mind szerettek
halandóként fogom kezem ...
Olvasták: 708
Részletek
117 
Csak egy csók és semmi más,
ez egy édes vallomás.
Mit minden éjjelen elmondtam neked,
csak, hogy tudd, hogy szerettelek.

Mielőtt elmentél, elmondtam minden hajnalon,
milliószor csókollak ajkadon.
Egy édes vallomás, mely már mit sem ér nélküled,
mára nem maradt más csak az üres épület.

Egyedül fekszem ágyamban,
mikor te ...
Olvasták: 563
Részletek
Amikor utoljára láttalak egy üres szobában álltunk,
közepén egy kerek asztal, csendben az ügyvédre vártunk.
Késett és mi hosszú perceken át nem szóltunk,
csak néztük egymást. Így talán soha nem voltunk.

Elcsillapodtak már az egymás elleni indulatok,
kínzó volt, türelmetlen vártam mikor indulhatok.
Fájó volt nézni szerelmünk, hogyan lepi ...
Olvasták: 322
Részletek
130 
~ Emlékezzetek arra ki itt járt egykoron,
nekem jutott a feladat én leszek ki elmondom,
ki is volt ő eme gyönyörű őzikeléptű leány,
kit útján nem kísért más csak a magány.

Egyedül érkezett ő erre a helyre,
tán azért, hogy múltját feledje.
Láthatóan menekült hosszú útján megfáradt testén,
összegyűlt piszkot lemosni állt meg ...
Olvasták: 578
Részletek
Gyakran hazudunk a gyermekeknek,
elhitetjük velük, hogy szörnyek nem léteznek.
Ártatlan lelkük elől elrejtjük a világot,
ébren tartunk bennük egy jóhiszemű álmot.

Pedig szörnyek léteznek, bennünk élnek,
megpróbáljuk elnyomni mélyen, néha mégis visszatérnek.
Honnan ered ez a kegyetlenség? Ilyen lenne maga az élet?
Gúnyosan felvil
Olvasták: 383
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére