Hogyan tudták megölni szemeidben a mosolyt?
Talán a hétköznapok, hozták a keserves sikolyt?
Mely arcodra kiülve most tanyát vert a verandán,
és játszani kezdte bánatos dalát megkopott lantján...

Csalódásaid rideg kivetülése ily groteszk és leplező,
irányított álcázott mosolyod már már ...

Őzikeléptű leány

Emlékezzetek arra ki itt járt egykoron,
nekem jutott a feladat én leszek ki elmondom,
ki is volt ő eme gyönyörű őzikeléptű leány,
kit útján nem kísért más csak a magány.

Egyedül érkezett ő erre a helyre,
tán azért, hogy múltját feledje.
Láthatóan menekült hosszú útján megfáradt testén, ...

Nyughatatlan

Egy forró augusztusi délután volt, megérintett a természet csendje,
nyugodt kis kertvárosi hétköznapjaink megszokott rendje.
A városból kivezető úton sétálgattam magamban,
kósza gondolataimat próbáltam formába önteni szavakban.

Mikor megpillantottam, az út túloldalán állt talpig ...

Hétköznapi csodák

Hajlamosak vagyunk elsiklani a dolgok felett vakon,
a hatalmas isteni csodára várva harsogva nagy szavakon,
méltatva szentségét ha valami megfoghatatlant látunk,
valami olyant melyet magunkba nézve nem találtunk.

Pedig elég volna néha körbe nézni nyitott szemmel,
máris találkozhatnánk ...

Korcs Szerelmek

Szeretete meghalt, mint a fák lassan,
áldozatává vált ennek a beteg életnek,
Történetét én láttam, hogy elmondhassam,
hogyan születtek és haltak eme korcs szerelmek.

Benne mindenki csak a gyilkost látja,
hiszen kíméletlenül ontotta mások életét,
a feldühödött tömeg mind a kivégzését várja,
de ne ...

Csalódottság

Pillantásod hűvös, akár egy álmos márciusi hajnal,
mely csökönyösen kapaszkodik még a tél komorához,
bár hosszú fagyos éjszakáiból már kifelé talpal,
reggelente mégis még a tél hangulata szólít magához.

Hangod halk volt, oly távoli, oly félénk,
mint messzi távolból szűrődő lágy ...