RESZKETŐ HAZÁM
Lerombolt országot építettek apáink,nagyapáink.
Izzadtak, gürcöltek, de nyugodtak voltak éjszakáink.
Felnézett rájuk a világ, mindenki egy volt, hazaszerető.
Boldogan húzták az igát, s városaink szépültek mint a virág
Közös volt a föld, a hegy, a tenger,
s egyek voltak. Hús-vér ...küzdő ember!
Elmúlt negyven év, apáink ...

Ha én lennék a Miniszter, megszűnne az átkos Per.
Marx, Engels, s a Lenin út, Jézus térbe belefut.
Egykor talán idejut mai fojtott haragunk.

Csak Hitlert, Sztálint üldözném,
Az ilyen férfit száműzném, s a sarkvidékig kergetném!

Hegelt viszont becsülném, szobrát talpra emelném,
Harang szólna Calvinért, éppúgy ahogy ...

Hatvan évem elszállt madár...
Ki tudja, visszajön-e újra
meg újra tavaszok hajnalán?
Fakaszt-e bennem új rügyeket,
lesz-e még napfényes életem?

Virágzik-e a rózsafa ága,
borsódzik-e az orgonák virága?
Nyílik-e még sok száz szikrázó tulipán;
kis házunk szellősen-friss teraszán?
Virít-e nárcisz, mályva avagy ...

Kit a magyar lélek
örökkön magasztal,
Petőfi szelleme
föltámad tavasszal.

Szabadság szerelme
lánglelke izzása,
minden igaz magyar
Petőfi hittársa.

Márciusi ifjak,
mindvégig ti lesztek
jelképi hűségnek,
hazaszeretetnek.

Emléketek ...

Háborog a világ...
Tüskés szemet vet mireánk!
Mit akar itt ez a nép?
Ha még nem veszett, veszni kél!?

Kapzsi kezek kívül-belül,
az élet-halál harc kedve gyűl...
zsivány tanyák égnek sorba,
füstje-lángja élők gyomra...

Szekere a sárba ragadt.
Vonata vakvágányon szalad...
Autókban stresszes palik...
Metró helyett ...

Sötétség tört reád, magyar
azt súgja, véged lesz hamar.
Ám el ne hidd, hogy elvesztél,
tudd meg, a rossz csak egyszer él!

A jó számára nincs halál,
feltámad ő, s közöttünk jár.
Hát higgy benne, s nincs kárhozat,
mért is lennél áldozat?

Akarni, hinni, tenni kell,
a balsors tűnjön innen ...