Meggyalázott nép lettünk
becstelen galádok által,
kik kényúrként felettünk
láncos kutyákká váltak.

Pénzszagú,szennyes kezük
elmarkol minden koncot,
nem hagy a pornak semmit,
csak rágott,kemény csontot.

Alku lett minden,mi szent,
éltet tápláló Anyánk,
tiporják s árulják
e meggyötört,bús hazát.

S mi még ...

Azt álmodtam,holnap
szebb nap virrad rám,
tele hassal ül
rajtam a boldogság.

Szép álom volt,
de mily rossz az ébredés,
kopog a fájdalom,
vihog a szenvedés.

Sovány jövő,
üres kondér hiteget,
felbukott sorsom
szemembe integet.

Ólomfelhő tapos,
esély sincs élni,
könnyzápor szaladgál
arcomon végig.

Boldoggá lettem. Általad, miattad, - Édesem!
Nem is tudom, miként kezdjem levelem.
Ám teszem, pedig magamnál sem vagyok, érzem.
Oly' boldog lettem, mint valamikor. Nem is tudom mikor.
De azt tudom, hogy most boldogságérzetem határtalan.

Drága kicsikém, amit kedves soraiddal okoztál,
Kimozdítottál a reménytelenség állapotából, - ...

Elég volt az alvásból, ébredj fel szunnyadó országom!
Ébredjetek magyarok nem vagytok egyedül a világon.
Szálljatok akár a büszke turul madár az égen,
S küzdjetek akár a sok sebtől vérző farkasok!

Felbőszült rab madár kecsesen száll a magasban.
Hatalmas leláncolt szárnyai látszanak a horizonton.
Piros és ...

Kérlek ne utálj ennyire,
csak gyarló ember vagyok,
élem az életem,
a terheim nagyok.

Szeretnék könnyű lenni,
hosszú hajam a szélben lobogna,
kislányként nevetni,örülni,
a szívem könnyebben dobogna.

Rossz látni, mivé válunk,
szemedben szikrázik a harag,
összedőlt a féléves álmunk,
csak a rengeteg emlék marad.
...

Köszönöm hogy voltál nekem
s hogy sokáig fogtad a kezem
segítettél megérteni a világot
kertemben nem nyílnak már virágok
megfagyott az életre vágyó bimbózó
távolból jövő hívó szó
néma csend mi engem körül ölel
vágyat nem olt egykor forró
immár hideg öled.

Sorsunk akaratlanul egybeforrt
s most üljük a halotti ...