Ujjaidat egyenként elringatnám,
bársony hangodat magamhoz ölelném,
szívemet, lelkemet neked adnám,
gondolatomat elmédbe helyezném.

Dús szemöldököd cédrus szelídsége,
érintéseddel a mennybe varázsolsz,
negédes szemeid vajh boldogok-e,
sokérzékűnek engem már nem vádolsz,

mert ringatlak drága, mint méhkirálynő,
megfogant bennem a ...

Álmomban csillagok közt szárnyaltam,
Milliárdnyian villogtak az égen,
Gyönyörködve repültem közöttük éjjel.
Észrevettem egy kék óriást,
A legszikrázóbban tündökölt,
Szívembe ekkor öröm költözött.
Ki vagy Te, kék csillag? - kérdeztem -
Te őrködsz talán a többiek fölött?
Én vagyok Édesanyád és minden anya
Csillaga a világon, ...

Füstkarikákat eregetek, mik beleütköznek a földbe,
Közben meg meredve nézek az emelkedő, felszálló ködbe.

Lelkemben érzem, hogy levihetetlen lázban csak égek,
Lábaim, lüktetve, remegve, futást követelnének...
Nem is tudom, hogy van-e valamihez lelki vonzódás,
Vagy csak kínzó és folyamatos, már elunt várakozás,

A köd nem oszlik el teljesen, ...

A tengeri vihar fölvette torz arcát,
És lehet, hogy a gyűlölet hatotta át,
Mert fékeveszetten tombolta ki magát.

A vihar annyira heves volt, hogy nem jutott szóhoz,
Vert, fújt, csapkodott, esett, hasonló depresszióhoz...
Aki hajón voltak imádkoztak, mindenhatóhoz.

Ármány volt a többnapos ember ellenes vihar,
Megfejteni senki nem tudja, hogy ez

Olvasták: 391

Halál, elmúlás,