Gladkov Nikolettnek...

Emlékszem, idenyomtad ezt a könyvet.
És, - mit mondtál? Homályos emlékezet.
Írj bele, amikor kedved lesz, - mondtad.
Vajon mit írhatok bele, - gondoltam.

Mondákat, szólást, netalán meséket?
Ilyeneket nem, - a szeretetemet.
Szívemből árad, ontom ...

Elképesztő, ahogy unokáim

kezelik a számítógépet, ámde

azt fel sem fogtam igazándiból,

mekkora hatással van rájuk, míg egy



este a grillezéshez tüzet nem

raktunk. A parazsat a könnyű szél meg-

megborzongatta, mely a szép színét

váltogatta. Bence gyönyörűséges


...

Mikor megszülettem
szoptatni sem akart
az anyám,
miért nem lettem fiú,
cipelhetem nő létemre
a rám rakott
egyenruhám.
Minden nőnek megadatott:
kenyérkereső lehet,
szavazhat,
otthon moshat,
főzhet, vasalhat,
gyerekeket nevelheti,
ragyogjon a lakása is.
Jön a nagy nap, ez a nőké.
Süssél. főzzél, legyen
kisebb ...

Tóparton húzódó sárga,
itt keskeny,
ott szélesedő sár
előtt, úttalan utak kezdete
őrzi a mögötte pipiskedő
hegyekbe kövült Szépség álmát, aki
kőágyra fektetve alussza hétalvók álmát...

Gonoszság a földön, mint két sáros cápa,
őrzi a fölfelé vezető utat,
szomjúság nem gyötri őket, úszni elfelejtettek,
embervérre ...

Miért kérdezed: borzongok-e
ha arra gondolok
megöregedtem.
Nem felelek, csak
hangosan nevetek.
Nem látod: arcom, testem
mutatja koromat,
nézz a szemembe,
meglátod lelkemet,
derűt sugároz, mögötte
kezek lábak, arcok, mozognak,
mind én vagyok,
belőlem erednek, bennük vagyok
szebb, mint valaha,
a

Olvasták: 737

Idő,