Valahol a felhők fölött
Hold suhan az égi tengeren,
nincs csobbanás,
csak hátára telepedett
veszélyt sejtető csönd.
Erősödő morajlással óriásként
dübörög az égi vízhegy,
vége hossza elérhetetlen,
átöleli kéjjel, vad szerelemmel,
alattuk nincs lepedő,
felettük vizes a takaró,
árral folyó halvány fénysugár
sikong az ...

Amikor az ég és a föld
üli nászát,
szerelmüket fényes ostor füstje jelzi,
mindent söprő
kéjelgésük csattanása
záporral és zivatarral
hangfalat tör;
máskor,
mikor a csúcsra ér fel
a beteljesülés
örömkönnye,
termőföldre hullik le.
Fogd fel ember:
ez egy fajta szerelem.
Ég és föld,
ha egybe olvad,
tanulj ...

Bámultam ki az ablakon,
a vasárnapi alkonyon.
Számoltam a fák lehulló levelét:
Egy zöld, egy sárga, egy vörös, egy barna, egy kék.
Egy kék? Igen ez határozottan egy kék!
Tudom, az ősz színe ezernyi,
de kék színű falevél nincs egy szemernyi!

Aztán látom, hogy le-fel lebeg a kékszínű falevél,
s a szivárvány összes színe is benne ...

Hónap soroló

Január, sokat ígér, de mit ád?
Adó helyett nyereséget?
Nagy gond helyett boldog éltet?
Ugyan milyen lesz az újesztendő?
Álmot valóra váltó, reménykedő,
Rendet, nyugalmat, biztonságot ígérő?

Február, testünk-lelkünk új tavaszra vár.
Egy-egy fénylő napsugár,
Borult égből ...

Jégvirág


Ma reggel, amit először megláttam,
hogy jégvirágot rajzolt a Tél az ablakban.
A csillogó, ragyogó, szikrázó vonalak,
a tavasz és nyár virágairól árulkodtak.

Látod? – súgta a Tél alig hallhatón,
s egy árvácska formát lehelt az ablakon.
Aztán jött a többi virág: hóvirág, rózsa, ...

Gyere kicsi lányom,
ölelésedre vágyom.
Megfésülöm hajad,
mit aranyból szőtt a Nap.

Homlokodból elsimítom,
integetnek a csápok.
Áttetsző szárnyaid
repülésre állnak.

Nézz még egyszer rám
komoly kék szemeddel!
Fekete testeddel
piros szoknya felszáll,
Te vagy a legszebb katicabogár!