Kaptunk már elég pofont az élettől,
féltünk eleget, eközben a sors csak rajtunk nevetett.
Mennyi az mikor az ember már eleget szenvedett?
Mikor a szót végre követi a tett.

Mitől félsz? Nem mutatod ki érzésedet,
soha nem teszed fel kínzó kérdésedet.
Van ki meghallgat, ki igazán szeret,
csak az kell, ...

Van, hogy azt hisszük valakit ismerünk,
majd lassan ráébredünk mekkorát tévedünk.
Benne mindig csak jót keresünk,
róla álmokat szövünk, melyekben elveszünk.

Ha kell ő érte vétkezünk,
ez ellen semmit sem tehetünk.
Nagyon fáj ez nekünk,
hisz csupán egy álmot kergetünk.

Mert az kit ...

Csendben fekszem álmatlan,
szomorúan egyedül ágyamban.
Emlékeim gyötörnek még,
lelkem lángol, szinte ég.

Rám tör egy elfeledett álom,
vissza már hiába vágyom.
Mégis küzdök még érte,
bár tőlem nem ezt kérte.

De mond mégis, hogyan tudnám feledni?
És emléked lelkembe temetni.
Hogyan tudnék szótlanul elmenni,
új ...

Néztem ahogyan alszol, csend volt mind nesztelen,
néztem ahogyan felkelsz, néztem minden reggelen.
Melletted virrasztottam át minden éjjelem,
titokban őriztem álmodat csendesen.

Őrangyalként lebegtem feletted ,vigyázva nehogy észrevedd,
hogy rég elment szerelmed még mindig itt van veled.
Lopva osontam nyomodban, hogy vigyázzak rád,
úgy ...

Nincs rosszabb, mint csalódni abban kit szeretünk,
jóhiszeműségünk miatt benne csak jót keresünk.
Gyakran nem is akarjuk elfogadni az igazságot,
elhisszük róla azt amit a szemünk látott.

Van, hogy másik arcukat mutatják nekünk,
gyakran ördögök azok kiket angyalnak ismerünk.
Angyalbőrbe bújva megpróbálják ...

Hosszú szempillái remegtek akár a hold fénye a tó vizén,
kecses táncát járó, szikrázó égi tünemény.
Arcát csodálatos ráncba gyűrő ártatlan mosolya,
csupa kellem és báj, már már angyali csoda.

Zöld szemei ragyogtak, ahogy tekintetét nekem szegezi,
akár végtelen hegyek ormain húzódó harmatos fenyők tűlevelei.
Duzzadó ajkait beborítja ...