Világvége után...

Álmodtam egy helyről hol az álmaink múlnak,
hol nincs jelentősége már a múltnak.
Ahol mindig fagyos szelek fújnak,
hol a fák levelei örökre lehullnak.

Sűrű koszorúval fedik be az utat,
elfedik lépteim, mely visszafelé mutat.
Itt ragadtam hol az idő végtelen,
rabságba kerültem eme helyen, eltévedtem.

Holt ...

Bűnös világ

Kis butus volt ő túlságosan gyermek csak játszott az élettel,
de ha elrontjuk, ezt a játékot nem kezdhetjük el még egyszer.
Nem hallgatta meg könyörgő szavaim,
már hiába zokogok porladó hamvain.

Nem hallgattál senkire, te magad választottad ezt az utat,
nem láttad meg a sok vészjelet, mely a vég felé mutat. ...

Kipusztulás

Naponta mindaddig kihal 300 faj,
amíg az ember a domináns, az a baj.
Vad éhsége nem ismert soha kegyelmet,
sem önmegtartóztatást sem fegyelmet.

Szomjúsága által kiszáradtak nagy tavak,
bosszú szomja miatt kipusztultak a halak.
Elméje üres sivataggá változtatott mindent,
mindent mi valaha élt, és nem ismer ...

Az élet súlya

Arcán látszott amikor nevetett,
hogy élni mennyire szeretett.
Telis tele volt szeretettel, szinte szétszakította,
sötétben vakon tapogatózó lelkét elvakította.

Mindig ha csak valaki a fülébe súgta,
szeretlek: Ő elhitte újra és újra.
Nem tudta, hogy a férfiak csak kihasználták őt,
nem akartak mást tőle csak alkalmi ...

A hűtlen

Fagyos hajnal, üresek az utcák,
de én már most elindulok hozzád.
Lépkedek a deres fűben, talpam alatt ropog a jég,
te vagy az, kiért én bármit megtennék.

Körülnézek a város még halott,
csak a szívem az egyetlen, mi meg nem fagyott.
Elmegyek az öreg tölgyfa mellett, egy duruzsoló ...

Oltalmazni

Az örök dilemma, hogyha elengedem,
álmát többé nem őrizhetem,
a csalódásoktól meg nem védhetem,
pedig mostanáig erről szólt az életem.

Ám ha nem engedem, meg gyűlöl érte,
hiszen életét már így is nélkülem élte,
nehéz döntés és bármit is teszek,
idővel érzem mindenképp ...