Azt hittem könnyebben fog majd menni,
azt, hogy mindig lesz majd valamit tenni...
Ami talán eltereli figyelmemet egy kissé,
bár tudtam az érzést nem teheti semmisé.

Nem értem meg, hogy téged nem érdekel,
hogy szavaim már többé soha nem érhet el...
Most életem talán legnehezebb időszakában,
egyedül ülök az ...

Éhező lelkemnek morzsát dobsz,
érzékeim zálogát kezembe helyezve,
egy kicsit mindig lelkemből lopsz,
egy darabját mindig lefelezve.

Míg egy napon nem marad semmi,
s mikor nálad újra itt leszek,
nem lesz majd itt senki,
s akkor nem tudom mit teszek.

Egy darabot mindig belőlem kiragadsz,
egy darabot ...

Mond ki törli el a könnyeket szemeidből,
lelked gyöngyöző izzadságát arcodon,
ki ragadja majd ki remegő kezeidből,
azt a szert mi látszólag segít harcodon.

Ki lesz olyan merész annyira bátor,
körülötted lesz-e majd egy olyan valaki,
ki lesz elég erkölcsös és nem marad távol,
kiben talán majd megszólal valami.

Hová tűnt az a ...

Finálé...


Orvosi felülvizsgálaton faggat
a doki. - Nos, elmondaná Pál, mit tesz
az egészsége érdekében? Fanyar
képet vágok a kérdéshez. - Hál’ isten

újfent sokat sportolok, még ha Ön nem
is látja rajtam. Minden reggel hatkor
kelek s futok tíz kilométert. - Bőven
...

Ezerszer százezer lépés
ugyanennyi guggolás
ugrás, mászás, térdepelés
okozta e csúf kopást

Szilánk szúrta fájdalomként
hasít minden lépés
földi kínvölgy emlékeként
zsigerünkbe borzalom keverés

Zománc pattog fogain
mit harapófogóként használ
vélve elszorítja a kínt
ha az ...

Még őrzöm illatát, még látom szemeit,
Még hallom a hangját, még érzem kezeit.
Még fülemben cseng beszéde,
Még liliomként, remeg előttem a képe,
Még érzem, hogy e kép valóság,
De már látom, körötte jön a köd s a homály!
Hát vidd el tőlem őt, vidd el, ne lássam többet,
Ne halljam hangját, ne érezzem illatát!
Vidd el, mint nappalt ...