Mikor a csöndnek súlya van,
súly alatt faggatom magam,
amikor minden elpihen
elárvult, néma éjjelen.

Bágyadt szemeim vallatom:
látnak mást kívül tárgyakon?
Van gazdag szín és forma már,
hol égig ér a fénysugár!

Lankadt lábam is kérdezem:
helyes út-e, melyen megyen?
Az út végén ragyog-e cél?
Fáradt vándorként ...

Uram!
Adj bőséggel könnyet
a világ kínjához
Adj ajkunkra mosolyt
parány boldogsághoz
Adj kitartást, erőt
az erőtlenségben
Adj biztatást, hitet
a hitetlenségben

Táplálj bennünk reményt
ha semmit se várunk
Gyertyányi fényt is szórj
ha sötétben járunk
Mutass olyan utat ...

A hold-fésülte szürke csendben
néma imám: elmélkedem.
Csak faliórám ketyegése
jelez e sápadt éjjelen.

Jelzi a tékozolt időmet,
pazarló percet és napot,
mindent, mit hasztalan töltöttem,
életet, évet, hónapot.

Sajog a test, sajog a lélek,
de szívemből ének fakad.
Holdfény kopogtat ...

Ma iszunk
Mulatunk
Üsse kő hát egyszer élünk,
A holnaptól úgyse félünk

Ma iszunk,
Mulatunk
Itt is fekszünk,ott is fekszünk
Boldogságba hempergőzünk.

Ma iszunk,bulizunk
Amit szívünkben megélünk,
Igaz kincsnek csak azt vélünk
Bulizunk,mulatunk,
Reggelig csak bort iszunk,sört ...

Csókkal üdvözülnék a száraz nyár után,
ezt képzelgem, ezt várom bután,
tiltott édes pillanat lenne kettőnknek,
ha meg kapnám, talán nem őrülnék meg.

Minden magányos percben vérem szivárog,
minden cseppje érted vész kárba, csorog,
s én reménytelten, ostobán vérzem el,
rád várva, előttem két gyönyörű szemeddel.

Finom ...

Megteremted magadnak,
hogy mindig egyedül lehess,
mégis fáj, hogy csak te vagy
aki látod önmagad.

Az emberek, egy másik
világ részei csupán.
Te ezt nem értheted,
csak ássad vermedet.

Te vágytál erre, neked
kellett a csend,
de mutasd fel hol az alkotás?
Vagy hol van bármi más?

Mid maradt?

Olvasták: 503

Magány,