Mint sors koldusa, vonszolja koloncként testét
A torzszülött lélek, mely önmagát csonkította meg,
Hogy világ csúfjaként, mit adott a lét,
Kigúnyolja, mert senkit sem szeret.
Megvetve mindent, miből egykor megfogant,
Falat emelt, hogy mind az alantast kirekessze,
Ám az egekig tornyozott gránit és ...
A torzszülött lélek, mely önmagát csonkította meg,
Hogy világ csúfjaként, mit adott a lét,
Kigúnyolja, mert senkit sem szeret.
Megvetve mindent, miből egykor megfogant,
Falat emelt, hogy mind az alantast kirekessze,
Ám az egekig tornyozott gránit és ...
Olvasták: 468
Az Ön versének a helye...
Ugyan már, mit akarok én?
Szerencsétlen vagyok, ez a tény
Miért ilyen nehéz? Miért ilyen fájdalmas?
Nem megy ki a fejemből, tudom, ez már szánalmas.
De akkor sem tudok ellene tenni, én ezt érzem,
Csak rá gondolok, semmi másra, nem értem
Mikor lesz már vége? Miért gyötör?
Szíven szúr, és teljesen ...
Szerencsétlen vagyok, ez a tény
Miért ilyen nehéz? Miért ilyen fájdalmas?
Nem megy ki a fejemből, tudom, ez már szánalmas.
De akkor sem tudok ellene tenni, én ezt érzem,
Csak rá gondolok, semmi másra, nem értem
Mikor lesz már vége? Miért gyötör?
Szíven szúr, és teljesen ...
Olvasták: 631
Mi van haver, rossz a kedved?
Elfáradtál mint egy medve?
Ne morogj már megint csendben,
Porszem van az agytekercsben?
Tűnődsz azon , hogy mit tegyél
Kit szeretsz az mit remél?
Lehet jó e kapcsolat?
Önös érdek kívül marad?
Vajon Te és Ő
Olvasták: 698
Írhatnál valami szépet,
Igazat én nékem.
Valamit mely megnyugtat,
Virágot mely nem hervad.
Patakot mely sebesen halad,
Vonatot mely a síneken szalad.
Rétet ahol bujkál a szerelem,
Rigót mely kiáltja szeretem !
Igazat én nékem.
Valamit mely megnyugtat,
Virágot mely nem hervad.
Patakot mely sebesen halad,
Vonatot mely a síneken szalad.
Rétet ahol bujkál a szerelem,
Rigót mely kiáltja szeretem !
Olvasták: 735
Csendes, hűvös hajnal.
A nap is még megpihen,
mégis friss fény nyargal
egy sebből gyógyult szíven.
Egy van csak mi bántja,
lelkem tanácstalan,
hisz szerelemnek búzaszála
gyakran kalásztalan.
Vessek hát-e mégis búzát,
ha az árpa magot hoz?
Imádjam-e Fortunát,
bár így hűtlen magamhoz?
Égessek el ...
A nap is még megpihen,
mégis friss fény nyargal
egy sebből gyógyult szíven.
Egy van csak mi bántja,
lelkem tanácstalan,
hisz szerelemnek búzaszála
gyakran kalásztalan.
Vessek hát-e mégis búzát,
ha az árpa magot hoz?
Imádjam-e Fortunát,
bár így hűtlen magamhoz?
Égessek el ...
Olvasták: 541
Évről évre változás, egyre jobban élünk,
S közben észre sem veszed, s elittuk a bérünk.
Kelet? Nyugat? Egyre megy, ha nem lehetsz magyar,
Az ember már csak azt teszi, mit nagy urunk akar.
Még látok izzó vöröset őseink nyilán,
Még érzem vérnek édes ízét hőseink ajakán.
Még száll a forró gyűlölet a ...
S közben észre sem veszed, s elittuk a bérünk.
Kelet? Nyugat? Egyre megy, ha nem lehetsz magyar,
Az ember már csak azt teszi, mit nagy urunk akar.
Még látok izzó vöröset őseink nyilán,
Még érzem vérnek édes ízét hőseink ajakán.
Még száll a forró gyűlölet a ...
Olvasták: 538
Haza,
