Kósza vágyak éjjelén
nem jut szememre álom.
Én vagyok; egyedül csak én
ki a helyemet nem találom.

Függöny lebben, hűvös a szellő,
megérinti arcom.
Odakinn kopog a nyári eső,
s én itt benn vívom harcom.

Csak én vagyok egyedül,
ki ma egyedül vagyok;
ki az életbe menekült,
bár lenne most halott.

Kit a holnap ...

Miért önző az ember?
Időnként mért oly buta és vak?
Ha belátnánk végre, semmi nem a miénk.
Jutalmul a mindenség lehetne az!
Hogy is mondhatnám, csak az enyém vagy?
A másik ember nem birtokolható.
Mi a határ, meddig szerethetünk.
A válasz hol található?
A szeretet bilincsbe verhet.
de ami megköt, az magam vagyok.
Szeress hát szabadon, ...

Rohanok hozzád,üvölt a szél,
romboló moraját küldi a tél.
Hajam cibálja,arcomba csapja,
vad leheletét bőrömre varrja.

Csípős,fájdalmas minden szúrása,
csontig hatol ropogós fogása.
Szívem markolná,de nem bír vele,
izzó szerelmed csókoltad bele.

Mit neki vihar csattogó foga,
szerelmem úgy ...

Magyar a szó a számból, csak magyar,
minden mondat mi zendíti torkomban
a hangszálakat! Ez ma nem nagy dicsőség
tudom,de ez itt az én hazám és otthonom!

Ki érkezik, hogy majd itt boldogul, tanuljon
hát Ő magyarul! Én itt születtem, s mint őseim,
e földet el nem hagyom soha, őrizem, mit rám
hagyott ...

Több mint három mákszemnyi
esztendő telt el, mióta először
találkoztunk. Egy kórház folyosón
rémülten tekintgettél erre az őrült
világra, egy fehér lepedőbe burkolva.

Egy pillanat volt csak, aztán elvittek.
S én ott álltam, csalódottan, tele
kétségekkel, szívembe rekedt szeretettel,
kavargó lélekkel, üresen de ...

Szerelmem hatalmas lángja
felemészti minden gondom.
Eszem alszik dús hevétől,
szívemnek Te vagy csak fontos.

Körülöttem meghalt a lét,
már-már izzik minden csontom.
Szemedbe ha belenézek,
szívemnek Te vagy csak fontos.

Nem látok,nem hallok semmit,
csak érzem szirmaim bontod.
Én vágyakozva ...