Ahogy a tollam elindul a papíron.
A gondolataim szárnyalnak messze.
Mert csak ő az ki írja mindezt.
Az-az a rólam szóló történetet.

Mindig vígasztal és segít a bajban.
Megment minden percben, órában ha akarom.
Ez a toll emel fel és ez mi éltet.
Szeretem is addig míg csak élek.

A Toll igen őt kezemben tartom.
S ha kell első nagy ...

Igaz szavak mik a hazugot megölik.
Érzem, van olyan hely, ahol a tartást megbecsülik.
Hol az érzelmeket nem a földbe tapossák,
S a szabadság harcosait vállukon hordozzák.

Nem azért küzdesz, hogy lenézzenek mások,
S ne a kormányban találd meg az igaz barátot.
Senki nem kérdezi, barátom ki bántott?
Csak hangosan, önzőn arcodba ...

Szemem becsuktam úgy kívántam
tegnap a szád, miből kitörtek
felém zaklatott szavaid. A testem
lüktetett és Én ölelni akartalak...
Le akartam simítani homlokodról
a fájó múltad, szádról a panaszokat.
A levegő fülledt volt körülöttem,
mégis fáztam és éreztem Benned hiányom.
Először ült le a csönd közénk és feszülten
vártunk. A ...

Fény táncol, ág lebben,
víz buggyan csermelyben,
pajkos hal csobbanva úszik tovább.

Vízparton csőr csattan:
béka-tor hajnalban.
Rigó-vágy hallatja hívó szavát.

Susog a nád, szellő simít,
új szép napod szeme kinyílt,
álmok helyén való csodák,
teérted zsong e tág világ!

Fű-harmat száz színt bont,
lelkedre ...

A csönd amiben most vagyok egy színházra
emlékeztet, arra a pillanatra, mielőtt a
függöny felgördülne. Feszült, várakozó,
de egyben kíváncsi néma csöndre. S Én
nyitott ablak mögötti életem szemlélem.
Olyan simán gyűri le Szerelmed a félelmet
Bennem. Mosolygó szédülésbe csábít szád,
és táncol testemben a vágy. Lábam már
magától ...

Cím nélküli versek füzetem lapjain,
Én magányosan tengetem lassú napjaim.
Csak a fehér lep ad nekem gyönyört,
S nem kapok az élettől könyört.

De én írok és a végeredmény mi brutális,
Ez belülről jön és ezért maximális.
A vers lelkemről egy furcsa térkép,
Kezedbe adom, s olvasd el ha félnél.

Csak bírja ezt a testem és a ...