Szégyen e élni úgy, hogy azt mondják nincs hazám?
Szégyen lenne beszélni arról, ami volt talán?
Szégyen e megszólalni anyám nyelvén akárhol?
Szégyen, ha magamban vagyok, mikor senki sem pártol?
Szégyen lesz, ha azt vallom, aminek születtem?
Szégyen volt az régen, ha azért semmit nem tettem?
Szégyen e az, ha az ...

Elhagyott, sötét völgyben
csontok hevernek,
halott test maradványai,
mik a holdfényben fehérlenek.

Valaha régen,
—mikor a test még élt—
vad szerelem dúlt a szívben,
egy lány sugallta a reményt.

Ám a szép külső mögött
csúf szörnyeteg lakozott,
hazugság volt minden,
kegyetlen kínzással kettétörte az ...

A szerelem képes megmérgezni mindent,
Romba döntve földet, megtagadni Istent,
Nyomot hagyni kőben, emberben és szívben,
Gyilkolni, hazudni, tönkretenni mindent.

A szerelem olyan, akár a lélegző fák lombja,
Az idő kikezdi, a tél keze lecsupaszítja,
A szerelem, akár egy seb, mi folyton vérzik,
Mely dacosan megállva, az örökkévaló sziklát ...

Drágám, tudnod kell mit érzek, amikor fogod a kezem,
s a szemedbe nézek.
Drágám, tudnod kell, csak rád vártam,
ebben a zűrös, zavaros világban.
Drágám, tudnod kell, hogy megtört az élet,
és már nem tudom hinni a meséket.
Drágám, de Benned, szeretnék hinni,
és az életemet Terád bízni!
Kérlek, vigyazz ...

Valahol messze állsz
egy piramis tetején.
Ruhád redőire homokot
szórt a szél.
Arcod fehér, szemed kék,
ealahol a láthatáron a sivatag és az ég
összeér.
A magasságok papnője lettél.
Nekem már nem fénylik,
csak a fekete remény.
Mit várhatok,
merő esztelenség.
Felérni hozzád én?
Nem ...

Csak a lét az enyém.
S mindaz mi rajtam van,
A csont, bőr s egyébb bélésanyag
Az enyészeté.
A létezés a lélekben való megnyilvánulás.
Mi porlandó az porlik!
Lélek által álmodott alkotás.
S a teremtő, mindent megformáló erő előtt.
Ez számít, ezáltal leszek
Valaki és senki.
Zsoltáraim nem születtek.
Vágyaim tükre vak ...