A korai fény szól a népnek;
Valakik itt-ott reggel betépnek

Munka előtt, hogy kibírják;
De rájönnek, akkor kirúgják

Reggel ötkor süt már;
Tudom, hogy a nyár engem vár

Ezzel küld földi jelet;
Az már kékül egek felett

Már mondja, itt vagyok;
Egy kis boldogságot itt hagyok ...

S lőn két leány Bethániában –
mindkettő igen jámbor lélek:
Az egyik szorgos sürgő-forgós,
a másik hallgatag mélységes.

Midőn az Úr házukba térve
helyet foglalva ott lepihent,
Látta amint az egyik tüstént
az Ő szolgálatára siet.

A másik lányka lábaihoz
ülve figyelmesen hallgatott
az Ő szavára, s füle ...

Elcsöndesült az utca;
Ez a tél, milyen durva
Már kevesen vannak az utcán;
Már kevesen laknak a kukán
Igaz válság van;
Az utcán csönd is van
Menekülnek a hidegtől;
A havas hegyektől
Mindenki otthon fekszik;
Nem is tudom, hogy is tetszik
Ugyanis én se mozdulok ki;
Mert a hétvégén a munkát pihend ki!

Forrón süt le a nyári nap sugára ,
Laczfi Lajos kalapjára .
Derék ember ő ,
erős , izmos , bajkeverő .

A bálát 1 kézzel emeli ,
a malomkövet két kézzel felemeli .
Ő a falúban a legerősebb legény ,
de sajnos nem egy észlény .

Éppen parasztmunkát végezve ,
János király érkezve .
Látja a király ezt a szorgalmas munkát ...

Lelkemben nagy a nyugtalanság,
Az életben nincsen Igazság.
Egyszerű szegény embert az ág is húzza,
Betegségben megaláztatva.

Fehér köpenyes emberek,
Kiknek dolga a gyógyítás lenne,
Szegényt és gazdagot egyformán kellene..
Sajnos nem így cselekszenek.

Miért vagyok szegény, szeretném tudni,
Válasz már nincs e ...

Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol ...