Szeretettel várunk,
Szeretettel várjuk,
Szeretettel vártuk.
Vártuk a szerelmet ,
Vártuk a szerelmünk,
Vártuk a szerelmes napokat,
A szerelmes dalokat.
Dalokat melyet a szerelem költ,
Nem, nem csak költ.
Elpusztít , lerombol ,
Később felépít, összerak.
Szerelem , te várva várt pillanat,
Keserű vagy és ...

Divatos szó volt az ötvenes évek
világában, és korholást jelentett,
magának élő, kicsit sunyi embert,
s esendőt, ki rossz eszmébe szerethet.
Sok fogalmat gyakran túlzásba vittek,
s lenéző jel is rákerült a vétlen
emberkékre, de a jelen sem tiszta:
van, mi igaz volt, - és van, ami mégsem.
Sok víz lefolyt a Dunán, de azóta
a kispolgár, mi volt, ...

Parolázik bánat, s poétabánat:
szellemviláguk végül egyet ad.
Egyik könnycseppet hozott volt nyarakból,
másik ringat síró dallamokat.

Nagy kék kapuja égbolt végtelennek
nyitott, s benne, véled, valaki áll:
félig ismerős, félig ismeretlen,
büszkén koldus, tűnődően király.

A pázsitfű barnán lengő kalásza
mesékbe illő, átintő ...

Mutasd meg az életnek minden oldalát.
Mutasd meg hogy milyen is ez a világ .
Mutasd meg hogy e világ, amiben élünk valódi arculatát.
Menjünk közösen együtt!
Szálljunk magasra ameddig csak tudunk.
Éljük át a pillanatnak érzelmeit.
Éljünk együtt ameddig csak tudunk.
De a lényeg az legyen! hogy ahová megyünk mindig ...

Minden nép, minden korban, bonyolultan,
összegződésként mutatja meg magát,
ha nép alatt teljes nemzetet értünk, -
hogy elkerüljük a fogalmi hibát.
A néppel gyakran nem azonos a nemzet.
Ó, hány magyar volt magyarok gyilkosa!
S ezt felejtetné fentről hókuszpókusz
hazafiságot zengető tolvaja!
Ilyen a tolvaj. Nem csak a korunkban
markolt magyarként a ...

Forog kék kút színarany kereke, -
mélységből fényvíz ömlik felfele.

Fényvízben ring fehér virágú rét, -
s hány mozdulat még várja idejét!

Felhő méltóság jön, s máris megy el.
Ezüstnyárfás liget zeng, énekel.

Kit búcsúztatsz szép, tükörszemű csend, -
ezt a fényvízben ringó végtelent?

Vagy azt, ki már látja a ...