Nehéz az élet, ha ekképpen éled!
Nehéz, mert a Te sorsod,
Melyet már a születésed pillanata meghatároz,
Előre elrendeltetett, genetikailag elrendezett.
Másra vágynál, más sorsot kívánnál?
Hiába, mert nem teheted!
A Te sorsod leszületésedkor elrendeltetett,
Lelked ebbe a testbe költözött ...
Nehéz, mert a Te sorsod,
Melyet már a születésed pillanata meghatároz,
Előre elrendeltetett, genetikailag elrendezett.
Másra vágynál, más sorsot kívánnál?
Hiába, mert nem teheted!
A Te sorsod leszületésedkor elrendeltetett,
Lelked ebbe a testbe költözött ...
Olvasták: 607
Az Ön versének a helye...
Látlak téged, kedves,
túl az álmokon,
érzem, ahogy megpihen
kezed vállamon.
Látlak téged, kedves,
túl a vágyakon,
legördülő vízcsepp vagyok
a mellkasodon.
Látlak téged, kedves,
hunyt szemhéjon át,
minden pillanatom őrzi
szívednek szavát.
Látlak téged, kedves,
akármerre ...
túl az álmokon,
érzem, ahogy megpihen
kezed vállamon.
Látlak téged, kedves,
túl a vágyakon,
legördülő vízcsepp vagyok
a mellkasodon.
Látlak téged, kedves,
hunyt szemhéjon át,
minden pillanatom őrzi
szívednek szavát.
Látlak téged, kedves,
akármerre ...
Olvasták: 767
Vajon tudja a test,
hogy ki ütötte, az szerető kéz?
A pillanat hevében,
elsuhant messze, távol a józan ész.
Begyógyul, begyógyul,
de a szív hangja az soha,
mindig benne, ott halkan,
dönget a perc, a pillanat, tova.
Az ki szeretett,
és bizonyította is ...
hogy ki ütötte, az szerető kéz?
A pillanat hevében,
elsuhant messze, távol a józan ész.
Begyógyul, begyógyul,
de a szív hangja az soha,
mindig benne, ott halkan,
dönget a perc, a pillanat, tova.
Az ki szeretett,
és bizonyította is ...
Olvasták: 771
Az est lehelletén
született csendben,
szemeim tükrén
hamvad
varázsvilágom.
Hold szemében rejtőzik
a titok,
a csend
maga alá temeti
a tegnapot.
Gyászvirág virít
az ablakban,
s most megáll
a pillanat,
az idő halkan
ül a falon,
körbefonja
törékeny
hangú ...
született csendben,
szemeim tükrén
hamvad
varázsvilágom.
Hold szemében rejtőzik
a titok,
a csend
maga alá temeti
a tegnapot.
Gyászvirág virít
az ablakban,
s most megáll
a pillanat,
az idő halkan
ül a falon,
körbefonja
törékeny
hangú ...
Olvasták: 584
Lomha fátylát bontja az éj,
keserű ízű tüzeket küld felém
az utcáról bevillanó fény.
Tétova ujjaim közt álmokat
morzsolgatok.
A képzelet
kisodródott,
testemből szivárog a meg nem
szűnő fájdalom,
Csitít az éj.
A szűz igazság vág pofon,
magához húz a semmi,
megtorpan egy
keserű ízű tüzeket küld felém
az utcáról bevillanó fény.
Tétova ujjaim közt álmokat
morzsolgatok.
A képzelet
kisodródott,
testemből szivárog a meg nem
szűnő fájdalom,
Csitít az éj.
A szűz igazság vág pofon,
magához húz a semmi,
megtorpan egy
Olvasták: 639
Az élet elfolyik, amíg a jövőt tervezgeted,
mert a pillanat gyorsvonatként száguld el melletted.
El ne feletsd! Élni mindég csakis a jelenben kell
együtt a múltból fakadó jövő terveivel!
mert a pillanat gyorsvonatként száguld el melletted.
El ne feletsd! Élni mindég csakis a jelenben kell
együtt a múltból fakadó jövő terveivel!
Olvasták: 693