Milyen a szerelem,
Mi mindenre képes?
Mennyi sokat ad és
Milyen sokat elvesz?
Illatos, mézédes,
Szelíd és szeszélyes,
Ad s egyben követel,
Ringat és megperzsel.
Nyugtat, majd felröpít,
Letaglóz, megbénít.
Simogat és szeret,
Felzaklat, vakká tesz.
Mennyi féle ...
Olvasták: 481
Az Ön versének a helye...
Telnek múlnak az évek,
Napra nap következik.
A csendes hétköznapok,
Vasárnapok,ünnepek,
A jókedvű névnapok,
S boldog születésnapok.
Ne számold az éveket,
Én sem számolom őket.
Ma te vagy nekem,a múlt,
A jelen és a jövő.
Szerelemnek gyermeke,
Életem szeme fénye.
A múlt az ...
Napra nap következik.
A csendes hétköznapok,
Vasárnapok,ünnepek,
A jókedvű névnapok,
S boldog születésnapok.
Ne számold az éveket,
Én sem számolom őket.
Ma te vagy nekem,a múlt,
A jelen és a jövő.
Szerelemnek gyermeke,
Életem szeme fénye.
A múlt az ...
Olvasták: 1269
Szerelmünk útjában irigység vicsorog,
szívünkbe karcolva kajánul vigyorog.
Vési, szurkálja meghitt perceit,
sóváran markolná örömök kegyeit.
Csillagokat lopna,fényeket magának,
hervasztaná ékét szerelemvirágnak.
Hervasztaná ékét,magányba taposná,
kegyetlen szeszéllyel a vérét kiinná.
szívünkbe karcolva kajánul vigyorog.
Vési, szurkálja meghitt perceit,
sóváran markolná örömök kegyeit.
Csillagokat lopna,fényeket magának,
hervasztaná ékét szerelemvirágnak.
Hervasztaná ékét,magányba taposná,
kegyetlen szeszéllyel a vérét kiinná.
Olvasták: 585
A nap, ez az ékkő
Miért van az égen?
Hisz már ajándéknak
Szántam néked régen!
A Duna is miért
Folyik olyan lustán,
Hogyha nem ringat el
Habjainak fodrán?
A szélvihar pedig
Minek kerekedik,
Ha pillantásodra
El is csendesedik?
Millió sok csillag
Minek van az égen-
Mikor az a szempár
Világít sötétben.
És ...
Olvasták: 656
Miért kell a zavartalan
És simogató csend,
Mikor a szerelem éget,
Vagy a szívünk kerget?
Azért,mert úgy átadhatjuk
Magunkat a vágynak,
Érezzük tébolyult testünk
Tovább már nem várhat.
A csend körbeölel és véd,
Mint buja takaró,
Lebegünk a végtelenben...
Ez jó s mámorító!
És simogató csend,
Mikor a szerelem éget,
Vagy a szívünk kerget?
Azért,mert úgy átadhatjuk
Magunkat a vágynak,
Érezzük tébolyult testünk
Tovább már nem várhat.
A csend körbeölel és véd,
Mint buja takaró,
Lebegünk a végtelenben...
Ez jó s mámorító!
Olvasták: 458
Itt van a tél, átadta langyos helyét a sokszínű ősz,
A zöld lombú fa, és egy bokor, - meztelenre vetkőzött.
Lehullatták sárgult levelüket, bizony nem védenek,
Rejteket sem nyújtanak a buja, titkos szerelemnek.
Zöldellő, tömör lombjaikkal a fák sem bólogatnak,
És a lombtalan tar, szürkén sűrű bokrok sem ...
A zöld lombú fa, és egy bokor, - meztelenre vetkőzött.
Lehullatták sárgult levelüket, bizony nem védenek,
Rejteket sem nyújtanak a buja, titkos szerelemnek.
Zöldellő, tömör lombjaikkal a fák sem bólogatnak,
És a lombtalan tar, szürkén sűrű bokrok sem ...
Olvasták: 513