Szenvedélyes szerelem


Soha nem engedték,
hogy eggyütt legyünk,
mi mégis találkoztunk
ott, a dombtetőn.


Szemébe nézve mindig is tudtam,
csókja ízéből mindig is éreztem,
hogy ketten vagyunk az egész világon,
s hogy egyedül, csak őt szeretem.


Szerettünk volna messzire ...

Messze setétedik a Ság teteje,
Ezentúl elrejti a Bakony erdeje,
Szülőföldem, képedet.
Megállok még egyszer, s reád visszanézek.
Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek!
Vegyétek bús könnyemet.

Ti láttátok az én bölcsömnek ringását
S ácsorgó ajakam első mosolygását
Szülém forró kebelén;
Ti láttátok a víg gyermek ...

Búcsú

Fájdalommal tele,
s könnyekkel a szememben,
búcsút intek a szerelemnek.
Annak az érzésnek,
ami eddig éltetett,
s most nem tudom,merre mennyek?
Nem adtam fel végleg,
tudom a szivem legmélyén,
hogy megtalál.

Tudom,hogy nem szabad feladnom,
most még a lelkemben kavarognak a gondolatok,s ...