Elmúlt a perc, hogy meggyónjam bűneim,
most ellenem fordulnak mind eddigi tetteim.
Szólnék hozzád de a szemed már csukva van,
én csak némán átkozom magam.

Tehetetlen eltelt búcsú nélküli percek,
fájóan lassan egyre csak telnek.
Soha nem mondtam el, már hiába a szó,
mindez már vissza nem fordítható.

Nem mondtam mily fontos vagy ...

Első eszmélésem óta,
A te hangod hallom én,
Csendes, nyugodt, okos a szó,
Tiszta szívvel száll felém.


Mint viaszba írott betű,
Lelkemben ott ég a hang,
Hiába takarja tested
Hosszú évek óta hant.


Szívemben a szeretet még
Éppen olyan frissen él,
Mint mikor nagy ...

Magyarország, magyar, magyarul
wie Ungarn, Ungar, ungarisch

Ins Ungarnland vor Jahren schon zog,
hab dort mich schlicht gut eingewohnt,
so selten ihre Sprache, wie nirgendwo,
drum lieb’ ich Ungarn, ein Dichtervolk.

Német ganz einfach heißt hier deutsch,
néma ist stumm, und ma ist heut,
süket der Taube, az emberek Leut’,
was wohl süket ...

A halál mindig értelmetlen,
valószínűtlen jön el véletlen.
De miért éppen egy gyermekért,
hiszen ő még oly keveset élt.

Éppen, hogy csak megszületett,
ezen a világon oly keveset lehetett.
Néhány óra csupán mit itt tölthetett,
oly sok mindent meg nem érhetett.

Még oly sok mindent nem érthetett,
még oly sok mindent nem ...

Élt egyszer egy ember...

Kinek lelke háborgott, mint a viharos tenger,
kit semmi sem érdekel, kinek semmi sem kell,
így élni már nem bír, ám halni nem mer,
ő volt az az ember, ki szólni soha nem mer.

Ki lelkébe zárja örökre bánatát,
és nem ossza meg másokkal gondolatát,
soha nem mondja el őszinte szavát,
szépen lassan megutálja ...

Önmarcangolás

Megtalálni képeket, mit elveszettnek hittünk,
melyekről megfogadtuk, vissza rá soha nem tekintünk.
Felidézni álmokat, melyekről lemondtunk rég,
kihunyt érzéseink lángja, újra szívünkben ég.

Visszahívni azt, kit elengedtünk magunktól,
szeretet sugárzik újra minden szavunkból,
de ...