Tekergőzik, csúszik a kígyó,
Előre menni, neki is jó.
Sétál és cammog az elefánt,
Jó nagy állat, de nem félj, nem bánt.
Szőrös és csíkos lett a tigris,
Így, el tud bújni, akárhol is.
A másik csíkos meg a zebra,
Nem az, aki tengerész vala.
Sok pikkelyes lett a halacska,
Fölfelé úszik a folyóba.
Nagy, teknőt hord hátán ...
Előre menni, neki is jó.
Sétál és cammog az elefánt,
Jó nagy állat, de nem félj, nem bánt.
Szőrös és csíkos lett a tigris,
Így, el tud bújni, akárhol is.
A másik csíkos meg a zebra,
Nem az, aki tengerész vala.
Sok pikkelyes lett a halacska,
Fölfelé úszik a folyóba.
Nagy, teknőt hord hátán ...
Olvasták: 227
Az Ön versének a helye...
(Septolet)
Hűs szelek járnak,
Grasszálnak.
Fáról-fára ugrálnak!
Levél egyedek,
Kóborló lelkek.
Messzi úton,
A varjúsoron.
*
Lepihenő erdő,
Üres mező,
Lehuny életerő.
Levelek csapatban...
Szélnek játékban...
Majd örök álomban.
Brigádokban...
*
Felhő, hideg esőt
Lökött!
Szél meg ...
Hűs szelek járnak,
Grasszálnak.
Fáról-fára ugrálnak!
Levél egyedek,
Kóborló lelkek.
Messzi úton,
A varjúsoron.
*
Lepihenő erdő,
Üres mező,
Lehuny életerő.
Levelek csapatban...
Szélnek játékban...
Majd örök álomban.
Brigádokban...
*
Felhő, hideg esőt
Lökött!
Szél meg ...
Olvasták: 160
Nehéz nap után, lassan, de biztosan leszáll az éj,
Aki álmos, annál bizony csukódik mind a szemhéj.
Gyere csak, most megmutatom, mit tegyél, hogyan lépd át,
Saját árnyékodat és magadat, igazán add át.
Fogj egy lúdtollat és azt frissen hegyezd,
Papírra firkálsz, gondolatod keleszd.
Hangok tompa zöreje a
Aki álmos, annál bizony csukódik mind a szemhéj.
Gyere csak, most megmutatom, mit tegyél, hogyan lépd át,
Saját árnyékodat és magadat, igazán add át.
Fogj egy lúdtollat és azt frissen hegyezd,
Papírra firkálsz, gondolatod keleszd.
Hangok tompa zöreje a
Olvasták: 252
Esteledik, gyertyafénynél rovom a sorokat…
Egyedül vagyok, csak a lelkem, más nem noszogat,
Sorjáznak a gondolataim, levisz a nyers lélekig,
Olyan varázslat ez, mely engem, totál lemeztelenít.
Kedvesen pislákol a kis gyertyám lángja,
Menne már aludni, jól elfáradt mára.
Kinézek az ablakon, látom az éjjel vándorát,
Velem virrasztja át a mai ...
Egyedül vagyok, csak a lelkem, más nem noszogat,
Sorjáznak a gondolataim, levisz a nyers lélekig,
Olyan varázslat ez, mely engem, totál lemeztelenít.
Kedvesen pislákol a kis gyertyám lángja,
Menne már aludni, jól elfáradt mára.
Kinézek az ablakon, látom az éjjel vándorát,
Velem virrasztja át a mai ...
Olvasták: 221
A poéta, mindig poéta…
Késő már az este, át is csapott oly' mély-éjbe,
Kinézek az ablakomon, sötét mindenségbe..
Visszaülök, visszahúz a gondolatom férce.
Öregesen elfáradtam, nem vagyok már fiatal,
Tollal szántom a papírt, de elfárad a diadal...
Agyam is lassul, de még éberek a gondolatok,
És még új ...
Késő már az este, át is csapott oly' mély-éjbe,
Kinézek az ablakomon, sötét mindenségbe..
Visszaülök, visszahúz a gondolatom férce.
Öregesen elfáradtam, nem vagyok már fiatal,
Tollal szántom a papírt, de elfárad a diadal...
Agyam is lassul, de még éberek a gondolatok,
És még új ...
Olvasták: 242
Mesél a poéta…
(3 soros-zárttükrös)
A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom,
Előttem, nekem világít, és én a múlton ábrándozom…
A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom.
*
Sokszor, késő éjjelig a kis mécses lángja volt a társam,
Milyen szomorú, ha a szívemben ott kísért a fájdalmam.
Biz’ tragikus, ha siratni kell az ...
(3 soros-zárttükrös)
A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom,
Előttem, nekem világít, és én a múlton ábrándozom…
A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom.
*
Sokszor, késő éjjelig a kis mécses lángja volt a társam,
Milyen szomorú, ha a szívemben ott kísért a fájdalmam.
Biz’ tragikus, ha siratni kell az ...
Olvasták: 234
