Ismét kezembe akadt egy toll,
Hogy leírjam rögtön, mit eszem gondol.
Leírom a sok örömet és szépet,
Mit nekem szánt valóban az élet.
Gyermekkorom gyönyörű és szép volt,
Addig játszottunk, míg sötét lett az égbolt.
Tudtuk mi a szabadság, s tudtuk mi a játék.
Ma már csak emlék, de kedves ...

Tudod csak néha száll meg engem az ihlet,
Hogy csak így, verset írjak én néked.
Igen, úgy érzem sokat csalódtam,
S sajnos nincsen, akibe megbízzam.

Néha mikor rám törnek az emlékek,
Érzem könyvet írhatnék, oly hosszú történet.
De oly fájdalmas visszagondolni a múltba,
Hiszen ami elmúlt, nem tér vissza soha.

Azért ne gondold, ...

Tudod, amikor tollat ragadok,
Azonnal csak Terád gondolok.
Verset írok egyből, hozzád Szerelmem,
Hogy tudd a szíved rabul ejtett engem.

Mily csodás az április hava,
Mikor Téged megismertelek vala.
Jöttél, mint költöző madár életembe,
S örökre beleszálltál a szívembe.

Minden vágyam, együtt lenni ...

A táj és a zene szépsége
lelkünk őszinte öröme!
Klarinét hangja lengi körül a parti fákat
és csellókísérettel járja be az egész tájat!

Mindezekhez ritmuskíséretet a parti szél ad
bősz erejével zúgatva a Balaton parti fákat.
Így válik teljessé az élvezet,
amely szebbé teszi a lelkeket!

A tájék és a zene ...

Lehet, hogy majd egyszer
elfogy a papír,
elkopik a toll,


de ne feledd:


Az, ki téged
így szeretett,
még él valahol.

Írni olyan
Mint lefesteni tájakat.
S ha meg akarok rajzolni
Új életre kelt vágyakat
Csak fogom a tollat, és már
kész is. Mint álmot hajszolni
a sugárzó remény egén
Írni olyan.