Verseidben látjuk gondolatban a világot.
Rímeidben érezzük a megélt valóságot.
Írásaiddal mindig gyönyörködtetsz minket.
Munkáiddal gazdagítod az emberiséget!

Szorgos tollad forogjon nagyon sokáig!
Szavaid érjenek el az olvasók tudatáig!
Őszinte mondataid terjedjenek szerte széjjel!
Írj még sokáig ...

Szeretettel írom levelem
Ezen a hűs, nyári éjjelen.
Halványan pislákol a gyertya,
Rád gondolt kezemben a penna.
A naplemente juttatott eszembe,
S a szeretet adott tollat kezembe.

Régen azt hittem, hogy rossz korba
Szült engem az újvilág pora.
Hittem, nincsenek már királylányok,
Hős lovagok, repülő ...

Ahogy a tollam elindul a papíron.
A gondolataim szárnyalnak messze.
Mert csak ő az ki írja mindezt.
Az-az a rólam szóló történetet.

Mindig vigasztal és segít a bajban.
Megment minden percben, órában ha akarom.
Ez a toll emel fel és ez mi éltet.
Szeretem is addig míg csak ...

A szívem már egyszer megfagyott,
Mert Renike 3 hete elhagyott.
Azóta változik a lelkem,
Örült zenétől zsong az én fejem.

Farmerem maradt és a tolltartóm,
De lassan ezeket is eldobom.
Valójában az zavar, nagyképűnek tartasz,
És mindenkiben azt látod amit akarsz.

Hát igen ez lennél TE,
Aki magát ...

Miért állítasz olyat mi nem igaz rólam?
Hidd el tényleg érted ír a tollam.
Mert még te sem tudhatod mit hoz a holnap.
A remegő szemekből már a könnyek folynak.

Nekem sírnak a panelek közt a terek,
A 10 emelet alatt nincsenek boldog emberek.
Csak tisztelj meg egy nemzetet!
Mert te is magyar vagy ne ...

Itt ahol élek már mindenki keresztény,
A pogányok a népet most lefejeznék!
De élükre mégis István Királyt helyezték.
Mert ugye csak Szittya a magyar nép!

Járkálj csak halálraítélt, lázadj,
A hóhérok véres baltája mellett fáradj!
S a zsarnokságnak helyet ne adj,
Az eddigi életed helyébe mást ne adj.

Mert nem attól vagy férfi, ...