A fény dohányfüstöt dob elém,
poros ablak napsugárról álmodik,
egy sértődött toll
önmagát kattogtatja,
a szőnyegen foltokban áll
tengernyi kiöntött gondolat,
- minden értem kiált -
a rúzs hisztérikába csap,
fésűm fogai közt ragadt álmokat
pók szövi,
-kaján vigyor képén-
függönyön ...

Novemberi reggelen ült a fejem felett
Egy nagy fekete madár.
Holló volt? Vagy varjú tán?
Nem tudom, de mindegy is már.

S adta azt a jellegzetes hangot,
Fekete szemei ide-oda tekintgettek,
Vajon mit nézett, vajon kit nézett?

Tolla kissé csapzott volt,
Mint aki már kicsit öreg
Színe fakó, nem úgy mint ...

Gondold azt, hogy hozzám tartozol,
Nem véletlenül:
Mint bőrödhöz a napfény,
Hogyha napozol-
Hanem úgy,mint
A csónak a tóhoz,
A pihe a tollhoz,
A toll a rucához,
Háztető a házhoz,
Gyermek az anyjához:
Aranyos zsinórral,
Mely nem szakitható
Soha-soha ...

Fájdalmasan folyt sok napom ifjuság
Szép kezdetében bús szerelem miatt,
Örömtelen foly alkonyában
A szerelem lobogása nélkül.

Elhűlve bolygok zöld tavasz ékein,
Nincs annyi lelkem mint egy az ágakon
Repkedve játszó kis madárnak,
Mely rövid álmairól danolgat;

És híja társát, csalja szerelmesen
S ...

Hasztalan van olvasásom,
Nyugtot nem lelek;
Munkátlan toll áll előttem
S puszta levelek.

Minden szónak kezdetében
Szép neved ragyog;
Ott van minden kis vonásnál
S rám felmosolyog.

Zaj, tolongás nem segíthet:
Képed benne van;
A magány sem: képed ott is
Üldöz ...

Nemrég írtam azt, hogy süt a Nap,
de lassan vezettem a tollamat,
mert a felhők mögé bújt el a Nap
és csak a borús idő maradt.