Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Tűz

125 
Sziklás parton
nyári fűben ülve,
az ég a tűzorgonát
játszani küldte,
elázott hajamra.

Csillámokat ejt
a mélykék vízén
a halott gyermekét kereső
foszlott remény.

Egy síkban úszik a láthatár,
hol bánatos sirály a mélybe száll,
emlékét idézni:

hol szerepelnek a fák,
kik nem látnak ...
Olvasták: 603
Részletek
Az Ön versének a helye...
125 
Sok álom, együtt. Egyik vad, kegyetlen,
sebző álom, rossz eszme-szerelemben.
Másik gyógyítana, mikor a Bánat
szorít magához kis, fájó hazákat.
Múlt, robbanások. Felsüvítő bombák
házikónkat nagy hirtelen lebontják,
s tágas kerti diófánknak is vége.
(Mi volt a kedves, árnyas lombok vétke?
Nem érthettem meg, pici gyermek voltam,
s utoljára ...
Olvasták: 542
Részletek
Válaszoltak.
Nem áltatom
a lassú fondorkörben
sebességem hányadát,
s nem hallgatom
az elaszott szőlőszemek
napkeleti moraját.

Borult ég.
Kitisztul reggelre.
Vagy nem ébred fel
a halott Nap sohasem?

Bolyongó ködbolygót
figyeli a penész.
Gémeskút árok,
benne a lángot víz nyeli,
elégsz.
Folyvást kergeti,
itt van és ...
Olvasták: 558
Részletek
111 
Nagyhatalom (ma ő, holnap tán másik, -
csak példa ez, hogy hátha felszikrázik
egy-egy fejben a gondolat, mely még nem
gyújtott ki fényt a csacska fejecskékben),
így üvöltött át egy országba: - Mától
takarodj a trónodról, te Diktátor!

Igaza volt? A tényben mindenképpen!
A Diktátor tényleg az volt, nem kétlem,
de múltban ő pénzelte, ...
Olvasták: 606
Részletek
Különös fény messzi tájról,
súgja felém a láthatárról,
a dalt...

Szépszólamú ének,
mint az álom lebeg,
s ott áll magában előttetek,
a fény és a láz.
Csak várja, hogy elkapják
fáradt karjaid.

A magányos bogárhad
a szellőkben kering,
azt hiszed köztük vagy,
de zuhansz már megint.

Mint meddő tünemény
szemed ...
Olvasták: 523
Részletek
171 

Ablakomon egy ködös reggel
Varázs foltokban üzenet nyergelt.
A lényeg, hogy ne lássa senki
hol szívét huncutul ráfesti.

Fölényes napsugár mit nem sejtve
ahogy az ablakra rálehelve,
tapad szorosan már ott hagyott
minta-jelre, mely még dobogott.

Lélekelem, mely átkarolva
libbenti mosolyom dalolva.
Olvasták: 652
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére