Fekete ég, Fekete föld.
A Pánik szakadék szélén,
Egy vonat zakatol.
Lábad most gyökeret ver!
Tekinteted elhal!
Reszketve összerogysz,
Ereidben a vér megáll!
Tested elernyed!
Nézz fel!
Nem látsz semmit,
Minden fekete körülötted.
Egyedül vagy.
Magányosan.
Felállsz, s ugrásra készülsz.
De nem hagyják.
Húznak a ...
A Pánik szakadék szélén,
Egy vonat zakatol.
Lábad most gyökeret ver!
Tekinteted elhal!
Reszketve összerogysz,
Ereidben a vér megáll!
Tested elernyed!
Nézz fel!
Nem látsz semmit,
Minden fekete körülötted.
Egyedül vagy.
Magányosan.
Felállsz, s ugrásra készülsz.
De nem hagyják.
Húznak a ...
Olvasták: 439
Az Ön versének a helye...
Megvilágosodás, irtó jó muri,
csak az a kár, hogy zártkörű a buli.
Jogász, tanár, mérnökfeleség,
a Nirvánának nem jó eleség.
Tessék szépen okkultkodni,
ezoterikusan gondolkodni,
meditálni, tűzlégzeni,
a belső poklon átevezni.
Így jön el a nagy pillanat,
eláraszt a most-áradat.
S Isten így ...
csak az a kár, hogy zártkörű a buli.
Jogász, tanár, mérnökfeleség,
a Nirvánának nem jó eleség.
Tessék szépen okkultkodni,
ezoterikusan gondolkodni,
meditálni, tűzlégzeni,
a belső poklon átevezni.
Így jön el a nagy pillanat,
eláraszt a most-áradat.
S Isten így ...
Olvasták: 472
Élet,
Lassan, lassan, mint a tábortűz lángja:
lobog, lángol, ég, parázslik...hamvad...
Figyeld: amint létednek dagálya,
ömlik, áramol, folyik, csergedez, apad...
Sötétség.
Nincsen több hajnal.
Nem ver a szív. Nem lát a szem. Nem fog a
kéz.
Elenged a lét egy könnyű sóhajjal.
A lélek vaksötétbe ...
lobog, lángol, ég, parázslik...hamvad...
Figyeld: amint létednek dagálya,
ömlik, áramol, folyik, csergedez, apad...
Sötétség.
Nincsen több hajnal.
Nem ver a szív. Nem lát a szem. Nem fog a
kéz.
Elenged a lét egy könnyű sóhajjal.
A lélek vaksötétbe ...
Olvasták: 337
Hittem, hogy változhatsz még,
de amit adsz az csak egy kép.
Megpróbáltam elfogadni megújult énedet,
elhinni a múló változó képeket.
Lehet nem is te változtál,
mégis szívemtől messze eltávoztál.
Mindig is ilyen voltál talán,
csak most láttam meg rádöbbentett a magány.
Mondd! Hová tűnt az a
de amit adsz az csak egy kép.
Megpróbáltam elfogadni megújult énedet,
elhinni a múló változó képeket.
Lehet nem is te változtál,
mégis szívemtől messze eltávoztál.
Mindig is ilyen voltál talán,
csak most láttam meg rádöbbentett a magány.
Mondd! Hová tűnt az a
Olvasták: 464
Reszketek, mint csupasz meztelen fán az utolsó haldokló levél,
ahogyan végső táncát járja felröppen, gyengéden arcomhoz ér.
Kabátomon hirtelen fagyos őszi szél fúj át,
hideg csillagok fénye ragyogja be az éjszakát.
Néma csendjét megzavarja a talpam alatt ropogó jég zaja,
az idei év első latyakos masszába fagyott hava.
Meggémberedett görbe ...
ahogyan végső táncát járja felröppen, gyengéden arcomhoz ér.
Kabátomon hirtelen fagyos őszi szél fúj át,
hideg csillagok fénye ragyogja be az éjszakát.
Néma csendjét megzavarja a talpam alatt ropogó jég zaja,
az idei év első latyakos masszába fagyott hava.
Meggémberedett görbe ...
Olvasták: 502
Te túl jó vagy ehhez a beteg, elfajzott világhoz,
kegyetlen az élet, egy ilyen törékeny virághoz.
Nemesebb lelkű, tisztább szívű embert még nem láttam én,
lenyűgöző vagy, csodálatos, nemes akár egy égi tünemény.
Hűséges vagy, megértő, lojális másokhoz,
ragaszkodsz egy csodálatos, de naiv álomhoz.
Perzselő
kegyetlen az élet, egy ilyen törékeny virághoz.
Nemesebb lelkű, tisztább szívű embert még nem láttam én,
lenyűgöző vagy, csodálatos, nemes akár egy égi tünemény.
Hűséges vagy, megértő, lojális másokhoz,
ragaszkodsz egy csodálatos, de naiv álomhoz.
Perzselő
Olvasták: 396
Bejelentkezés
Toplista
Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
