Finoman fülembe suttogja
szavait a szeleburdi szél,
minden szertelen szólama
egy mélabús mesét regél.

Szemem lehunyva viselem
tüzes tekintetét a napnak,
most melegen mosolygó
lángjai lágyan nyugtatnak.

Orrom már megérzi édes,
szédítő szagát az akácnak,
eszembe idézi igéző illatod
emlékeim hozzád szállnak. ...

Arcunk mögött érzem, rég mások laknak.
Lelkünkön teher ül,
nincs rajta ajtó, sem ablak.
Ébredő szemünkben nem ér össze álmunk.
Fagytüzes vágyaink priccsén,
fogvacogva fázunk.

Gyűrött arcunkon minden elfér.
Nincs rajta tavasz, csak jéghideg tél.

Sejtenként meggyötörve,
darabokban fekszem.
nem öleli magához a ...

Ma vörösbor kell, de nagyon!
Hadd bővüljön látóköröm,
táguljon tudatom!
Keserű napok jöttek hosszúsorban elém.
Végre elűzöm a napok fojtó kísértetét.
Vörösbor kell!
Az Isten sugallja, -szinte.
Vérvörös nektárt kínál,
a rejtekadó pince.
Iszom!
Megigazulnak agyamban a régi mondák, regék.
Vörösborba fojtom ...

Megkereslek én...



Járom a kedvenc utcáinkat, figyelem

a sétálókat és azon kapom rajta

magam, minden gyalogos rád emlékeztet...

Édes szerelmem, a távolléted maga

...

Mosolyod is melenget

Lásd e szép estet, ölel minket, ahogy te engemet.
Lásd fenn a vén Holdat, sugara fest ezüstre minket.
Lásd a csillagot kedvesem, sziporkázva mosolyog,
Lásd, fenn az Égen egy baglyot, ő is felénk bazsalyog.

Lásd ott a Napot, - íme, milyen kedvesen néz le ránk,
Elnézőn jóságos, megértő, - ahogyan te szoktál.
Mosolyod ...

Fekete korong - őrizd a hangját,
Dicső zenéje - őrizd méltóságát!

Hamvait egy sírásó gyűjtötte urnába,
S a rögös földüregbe életét lezárta.
Sötét volt akkor az élet köpenye,
Nagyapám, Nagymamám is itt hagyott örökre.
Bár nem hullott könnyem, a testem ...