Megsárgult kép lóg a falon
Könnycsepp fut le arcodon
Nem vagy már fiatal se vagány
Szívedbe mart a vasfogú magány!

Ott állsz a tömegben, egyedül
Ellopták álmaid észrevétlenül
Nézed az emberek seregét
Egynek se tudod a nevét!

Bensődben dúló, örök háború
Fekete álarc mögé bújt gyanú
Nincstelen valóság romlott ...

Az élet tajtékzó viharában
Hánykolódó lélekvesztő,
Emberi roncsokból felszálló
Sikoly, mily dermesztő!

Semmivé lett üres vágyak,
Hiányt pótló tárgyak,
Reszkető kézzel tartott,
Hervadó olajfaágak.

Cirkusz porondján tolongó
Kíváncsi, néma tömeg.
Vérre szomjas, tébolyultan
Meredő, üveges szemek!

Füst ...

Láttam már amit akartál.
Mosogattunk itt már eleget,
kisírt szemeket.
Veled már unalmas lett.
Megint csak tévútra vezetett;
A szemed
világa megérintett.
De csak nevet.
Ez nem szerelem,
csak kinevet.
Hanem
fájdalom inkább
idebennt.
De nálam még tágra nyitott a tér,
Holdfénynél.
Ha másik cipő kell, ha a nőt ...

Erőszakos, rút kisded voltam én,
ikreket szülő anyácska, - gyilkosod!
öcsémet halva szülted-é,
vagy élt öt percet, nem tudom,
de ott a vér és jajgatás között
úgy emeltek föl a fény felé,
akár egy győztes, kis vadállatot,
ki megmutatta már, hogy mennyit ér:
mögötte két halott.

Mögöttem két halott,
előttem a ...

Jó kupa bórt ide tüstént!
csengő,szép zene hív ma.
csókos asszonyi szájnak,
nem leszel ím martaléka.

Rabja én asszonyi szónak,
ki tőled kulcsra zár,mehet!
derűt nem adsz árulónak,
maradok hű társad neked.

Víg dalt számba, pohárba
nedűt aranylót s édeset,
bút feledni, bánatot, ma
józan most élő nem ...

Elballagok barátaim, ne sírjatok;
Majd a középsuliba, írjatok

Itt hagylak a búcsúzás ünnepén;
Mindig azt néztem, mikor következem én

Mindig azt néztem, hogy kik elmennek;
Az megy tovább az útján az életnek

Ők tovább tanulnak és lehet belőlük rendőr vagy tűzoltó;
Vagy bármi, amit csak ...