Fekete, mélyvizű tóba dobtam,
Héttorony hetedik tornyára tűztem,
Göncölszekér rúdjára felszegeztem,
Vad vércse véres szárnyával űztem
A vágyat,
Mely örökre elhagyni készült,
Mindig elvágyott tőlem,
Emberszabású árnyékká váltam,
Lelketlen lélek leltára lettem,
S az ágyat
Használaton ...

Hó esett...

Füstölnek a kémények
fehér háztetők felett,
az utcákon már reggel kint
játszanak a gyerekek.

Vidámak...

Elférne az arcomon
nekem is egy kis mosoly...
Kimegyek,s ha meglátnak,
céltáblának használnak.

Örülünk...

Én is örülök velük,
sose fogy el jó kedvük.
Bent a kályha jó ...

Vágykeltő, illatos nyakhajlatod
Őrültként lüktet rajta szíved
Vágyaim birtokba így veszed
A vad tébolyt bensőmbe itt hagyod

Megáll az eddig lágyan játszó kéz
Fogsorom mohón húsodba vág
Nyakszirted, a tökély, a világ
Üde testednek, íze, mint a méz

Belemarom most a monogramom
Örökre őrizz egy zugodban
Lihegjek veled a ...

Tekinget a Nap a Földre,
kacsingatva néz le rá,
leszórja ő minden kincsét,
összes ízzó aranyát.

Hajnallal már együtt ébred,
harmatcseppet iszogat,
felszárítja minden könnyét,
majd sugarával simogat.

Tüzes arccal pironkodva
ragyogja őt körbe,
sok-sok szempár csak azt látja,
szerelmes a Nap a Földbe.

Ha Rád gondolok felébred vágyam,
s porrá égeti e szürke magányt,
mi bánatot szül csak s véresre marja,
az emlékeknek bódító szavát.

Vigaszt hozna szíved muzsikája,
ha velem lennél sok forró éjszakán,
harmatként hullna csókod a számra,
mint valaha régen szívünk tavaszán.

Oly nagyon izzana szerelmem tüze,
másfelé soha el ...

Szürke házfalak,kopott tetők
Az égen lógnak az esőfelhők.
Egy mosoly sincs az arcokon
Vihar előtti csend honol a városon.

A vén Dunán lassú hajók járnak
A múlt idők álmaira várnak.
Tüzes szél nyargal át a városon
Kacagó levelek követik lábnyomom.

A múló idő átfestette a tájat
A sötét színek már szinte ...