Egyedül vagyok a sötétben.
Mit értem el így eddigi életemben?
A magány arca símogat rég,
Gyógyszert ellene nem találtam még.
A magány mindenestől felemészt,
Megcsócsál aztán megemészt.

Menj innen magány, hagyj magamra!
Ne avatkozz bele az én dolgomba!
Te ki mindenemet megemésztetted.
Nem siíok, nem nevetek mert ezt tetted.
Nem ...

Bátorságért kiáltottam magamban.
Elszántságot kölcsönöztem énemnek,
Lesz, ami lesz, ne futamodj! Tettem fel a tétet.
Éreztem, semmi sem lehet úgy,
Mint azt érezni, s látni vélem. Ám, és íme.

Megtörtént a csoda, - akartam, - 'megtört a jég\'.
Mit is írok, - nincs itt jég, - ez, az Érzelem!
A drága lélek kapuja nyílt meg felém, s ...

A bor csak ital s mámor
és a pohárból eltűnik,mint a kámfor.
Egy csepp sör
ami mindent meggyötör.
Egy pohár tüzes víz
ami a felelősségtől el űz,
és nem marad más csak a keserű íz,
meg a hajban s ruhában lévő dohos bűz
ennyit kínál a kocsma
és ott van az emberiségnek szinte az
összes roncsa
melyeknek már agytekervényei ...

Tudod sosem könnyű,
de nem mindig nehéz,
ha a rövidebb út helyett
a hosszabbon mész.

Barát nem igen akad
ellenség annál több marad,
de bátorság kell ahhoz,
hogy elérd a kitűzött célt,
mert azt kapod
ami neked kijár.

S torkaszakadtából üvöltesz
egy buszon vagy a téren
s mégsem ...

Bátorságért kiáltottam magamban.
Elszántságot kölcsönöztem énemnek,
Lesz, ami lesz, ne futamodj! Tettem fel a tétet.
Éreztem, semmi sem lehet úgy,
Mint azt érezni, s látni vélem. Ám, és íme.

Megtörtént a csoda, - akartam, - \'megtört a jég.\'
Mit is írok, - nincs itt jég, - ez, az Érzelem.
A drága lélek kapuja nyílt meg felém, s ...

Engedd, hogy szóljak hozzád,
Halld meg szívem kérő szavát.
Hints lelkem háborgó sebére, Igaz, reményt hozó Balzsamot.

Vedd észre, ne hagyd kihűlni,
Szerelemtől égő lázas szívem.
Légy erőt adó, egyetlen, drága
Szépséges, csillogó aranyom.

Imádlak, szeretlek, - vagy a mindenem,
Amit szívem diktál, leírni lehetetlen.
Ez ...