Dundi maci volt a Macór.
Enni szeretett bármikor.
Főleg hogyha mézre vágyott
bejárva érte e világot!

Mézre mindig fájt a foga,
bár azokat ritkán mosta
és még rágni sem szeretett,
csak enni a sok finom mézet!

Azt akárki láthatta,
hogy milyen sok foga sárga!
Hisz azokat fogpaszta
csak nagyon ritkán ,,láthatta"!

Egyszer önfeledt ...

A zöld bogáncsok ingó Bábel tornyok.
Ellobban, múlttá, lila láng, remény.
Tört ágcsonkokkal megsebesült erdő.
Felhődarabkák a kék mezején.

Alszik a nyár. Vállat rándít az álma,
s könnycseppeken könyörgő fényt kiolt,
míg intő tűz fut közeledő égen.
Menekülőket perzsel meg a gond.

Afrika úszik, nagy hajóként, vérben.
Hajnal, ...

Európa menekül. Nagyon régen
teszi már, de sokáig észrevétlen
volt, pontosabban: a Profit Világa
leplezte ezt, míg hasznát mohón várta.
Haszon kell is, de, ha túl sokat lopnak,
arcátlansága nő dúsgazdagoknak,
s nincs erkölcs lent sem. Kétszínű Keresztnek
árnya sötétet Bibliára vethet, -
s vet is. (Kis ország! Benned sok butuska
két ...

Igen, én voltam az aki
meghúzta a ravaszt Szarajevóban
de még azelőtt is én voltam az aki
Cézárt szíven szúrtam

Csak úgy spriccelt a vér
egy odatévedt levélen a dér
fényesen s hidegen csillogott
- rabságom önként vállalom

Jeleztem s nem féltem
sápadtan sütött be a hold
a rácsokon keresztül
én a bitót néztem, mi nekem ...

A Nap szégyellősen bújik a felhőkbe.
Oly hűvös van, hogy még ott is reszket tőle.
Szürke felhők komoran állnak az égen.
Jelenleg ez a helyzet e nyárvégen.

Azt ígérik, hogy jobb lesz majd az idő, csak várjuk ki.
De én a meleg időt még az idén szeretném élvezni.
Ám ezt én hiába mondom, ez nem jelent ez ügyben semmit.
Ezért nekiállok róni ...

A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond két szemem megvakítom
S szüzek csapatja úgy megy el mellettem,
Mint vak koldus előtt, ki zsoltárt mond a hídon.

És ólmot öntök hallgató fülembe,
Mert esti csöndben csókzenére vágyik.
S az éjszaka, ha zeng a szoknyák selyme,
Vakon és süketen egy ájtatost talál itt.

És erős béklyót ...