"..nem középiskolás fokon.." -
ilyen a költők álma.
S tanításuk megsemmisül,
s vágyuk az Időt várja?

Eltűnt Országod, mit hozott
"a proletár utókor",
Attila! Most "a nép fia"
(s lánya) kik előtt hódol?

A három színnel pántlikás
tragédiák világa,
s tapsol a kábított tömeg, -
Csóri vajdát csodálja.

"..nem ...

Virágzó fák színpompája
tobzódik a tavasz fényében.
A kikelet tarka fénycsokra
tükröződik a Völgyünkben.

Betölti az egész Völgyet.
A környéket is rabul ejti.
Létével feltölt minden lelket.
Aki ezt látja, nem felejti.

Fáklombjai hajlanak egy patak fölé.
Annak vizét féltőn óvják, takargatják.
Tavaszi pompa csillog a csermely ...

Ninive népe bár Istent gyalázta
életével, - de nem emelt magasba
Keresztet, így, ezzel, megállt egy mélység
szintjén, s nem váltott át még aljasabbra.

Alkonyodik. Az új Ninivét nézem,
Piacát. Mára Ninivénél rosszabb
idő jött. Talán nem halljátok hangját
NE LOPJ!- törvényt harsogó tolvajoknak?

Mélyebb a Bűn most. E Ninive-népség
a ...

Miért ígérget a Felejthetetlen
itt is, ott is, felejtő csend-kehelyben?
S a múltból volt fény mikor visszalobban
legtöbbször miért virág bánatokban?

Miért tekint az őszezüstös barka
selyme tűnődőn távoli tavaszba?
Oly gyors a kék, s felébredt tavasznépek
úgyis elűzik a volt Messzeséget!

Miért a méh, ha forgó égi kaptár
méze ...

Szakértő kertészkézben
szorgos metsz olló csattan.
A tavaszi Nap fényében
munka megy jó hangulatban.

A Nap csodálkozik fenn az égen,
hogy itt lent milyen munka folyik,
melynek eredménye a termésben
később majd megmutatkozik.

Amikor az érett termést majd leszedjük
és szépségében önfeledten gyönyörködve
a finom illatát és ízét ...

Mikor tél pakol, mit visz el, s a tavasz
mint érkezik meg? Annyi éven át
figyeltem, mégis, máig ismeretlen
a búcsúzó és érkező világ.

Az évszakváltás furcsa, paradoxon!
Semmit sem rejt, de titka ottmarad
nyíló kapukban, könnycsepp mosolyokban:
elbúcsúzó, s érkező önmagad.

A tél, ha rám szól, hogy írjam a

Olvasták: 500

Természet,