Reggel a sötét felhők esőt hoztak.
A villámok ritmuskíséretet adtak.
Bogár kutyus a házunkba menekült
és távozott, amikor a vihar elült.

Délelőtt az égbolt kiderült,
s a napfény a tájon szétterült.
Újra meleg lett, mint volt korábban.
Versem írom egy kert hűvös zugában.

Ez a nap is éppen olyan, mint ...

Tény, ami tény: nagy a meleg.
Az ürge is liheg-leheg.
Nincs is olyan szó, hogy leheg?
Hát.. ebben igazuk lehet!

Úgy kilóg a kutya nyelve!
Csak hűvös tehetné helyre.
Ám nincsen itt hely, mely hűvös:
a túl buzgó Nap a bűnös.

Fejemen helyre kis sapka,
de a fej csak fő alatta.
Fő a gondtól, naptól, s attól:
jól tettem-e ezt-azt - ...

A hőség szinte éget!
Már soha nem ér véget
ez a kánikula?
Melegét gondosan tartalékolva

enyhíthetné a tél zordonságát,
dühét, hidegét és hóviharát!
Mindez tudom, csak egy szép álom.
Hőségtől izzadva versemet írom.

Igazából sose szálltam vitába
versenytársaimmal, merthogy tisztában
voltam vele: ez felesleges. Jelszó
gyanánt elővettem , amit egykor

édesapám magáénak vallott:
\"Disznóval sohase birkózz, Palkó,
mivel mindketten szucskosak lesztek,
de a hízónak ez nagy élvezet.\"

A zene szelíd áradása betölti a teret.
A zene szolid áramlása nemesíti a lelket.
A zene bölcs szárnyalása megszépíti az életet.
A zene hangzása gazdagítja az embereket.

A zene igazi nagyhatalom,
amely áthatol a határokon.
A zene olyan varázslatos dolog,
amely a szépség országába nyomul

és azt a Földre hozza le.
hogy közöttünk ...

Néztem, mint int a
hinta-palinta
versemnek át,

s fű ült a szélre,
táltosán kérte
volt nyár-magát.

Lengett a kék táj,
ingott a légvár,
miként előbb,

zászlót kibontott,
s hozták a gondot
a kérkedők!

Varázs viháncolt,
de szívre rászólt
kérdés, komoly:

- A vágyott ...