Nem Ő, - egy Óriás, aki akarhat,
vett kezébe kis semmi-forradalmat,

mely kihunyt volna, gyertyaként a szélben,
de így Fény lett, az Óriás kezében.

Az Óriás: Európai Álom.
Kis falvakban született, csillagvárón,

s városszéleken, hol bús ebek néztek
szemébe fáradt, tört-hátú szegénynek,

s hogy naggyá lett tanító ...

A világ jobbul. Ha múlt távlatokra
visszatekintesz, a reményt belopja
lelkedbe ez, mégis, e rossz jelenben
könnycsepp siet, szakadék-csendre cseppen,
majd vér kiált, a szív fájdalmát dobja
közönyben úszó arany csillagokra,
s ember-gépekben felhorkan az állat
ösztöne. Hol a Teremtő Varázslat?
Oltárok előtt hány sarlatán sámán
fest le ...

A nyugató csend e szép tájon áthatol.
A zaj csak valahol a lelkemben zakatol.
A Nap gyenge fénye a tájon szétterül,
a csendben jól esik itt lenni egyedül.
de a gondolat e csenden mégis áthatol.
Zaj itt kint körülöttem sehol.
A tájban mégsem vagyok teljesen egyedül.
A lékel húrja bennem verssé szelidül.

Szavak értelmét butaság, önérdek
megmásítja. S mikor egymásra néznek,
külalakra teljesen azonosan:
egyik mennyet hisz ott, ahol pokol van,
vagy a pokolnak hirdetettben Éden
bölcsője ring egy álom-messzeségben.

Gondold csak el! Hányszor hitted HAZÁDNAK
a szót, mely később felgyújtotta házad,
vagy állatként a pusztulásba hajtott..
Emlékezni ...

Különös hír, hogy lemondott a pápa.
Tűnődöm: jobb, ha börtöne imája
lesz már csupán, és nem kínozza, ébren,
Őt a valóság trónszék-börtönében?
Jobb így neki, - és jobb-e a Világnak?
Kulisszák mögött annyi mindent áthat
érdek-beszéd és kenetteljes ének, -
s ferde mércék hányszor hamisan mérnek!
Címeres falak között sokat ...

Izzad, izzad a hóember.
Tócsa mellette mint a tenger.
Feje olvad, teste csökken.
Eltűnik Ő a nevdves földben.

Két karja két söprű.
A hóember teljesen eltűnik.
Helyette a földön tócsa fénylik
a partján két söprű díszlik.

Egy nap volt csak a hóember élete
és a felmelegedés lett a végzete.
Életének két söprű az emléke
és

Olvasták: 355

Gyerek,