Ahogy olvasom nagy költőink

verseit, érzem, mily gyönyört, kínt

éltek át régen. Örökszép szavaik

fülembe csengenek, tavaszig



simogatják lelkemet. Testem

is vágyja a szerelmet, bennem

a szenvedély olyan gyümölccsé érik,

amelynek idénye lesz télig...

Tegye, vegye
e versemnek
ez eleje.
Eleje, meg egyben
teljes vége.
És e versnek
befejezése.

Tíz év, éterben? Többnek tűnik: húsznak,
s ha harminc volna, még azt sem csodálnám.
Gondokból mennyi nőhetett ki mára
Rádiótok szép makkszemből lett fáján!
Mennyi szélvihar érhette a légben,
s talán le is tört olykor egy-egy ága,
ha Vers kiáltott, s hitte, törhetetlen:
nem hiába kiált a ...

Igen, igen.. habár utam töretlen,
világszélen, valótól összetörten
állok, felettem varjak éhes árnya,
s egy sötét ország a múltját gyalázza,
handabandázik, jót hirdet ki rossznak,
s rosszat jónak.. Akik hazudnak: lopnak,
szavakkal is (nemcsak tettel!), gnóm eszme
gonoszsága becsületes szemekre
villan, megvadul fenyegető szélben
szolgává tett ...

Új nap ragyogott fel
Életünk új napja
Új év érkezett el
Tizenkét hónapra

Vártuk már,vártuk már
Az Óév itt hagyott
S vitt magával a múltba
Sok bút és bánatot

Földünk a nap körül
Még egyszer körbejárt
S újra átlépte
Az új év határát

Senki sem tudja még
Mit hoz majd ez az év
Sok mindent megfogadunk
Tartani ...

A házépítőmunkás férj este hazatért

fárasztó munkájából, és a feleségét

elmerült versolvasásban, ágyban találta,

vacsora nem volt tálalva, a férj halálra



idegesítette magát. - Nézd, nem főztem,

mert a délutánt én Petőfivel töltöttem.

- Jó, hogy nem tagadod, hisz itt ...