\'Tiéd volt ez a föld, tiéd volt egészen,
Melyből most a kevély a fösvény dézmát vészen.
Miért szabtál hát határt önfiaid között;
Ládd-é, már egymástól mind különbözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,
Miolta a miénk nevezett elűle.\'
\'Ezt minap egy jámbor énekelte,
S benne a huszadik századot képzelte.\'
(Csokonai Vitéz ...

Már régóta semmiben
nem vagyok oly biztos,
bevette magát elmémbe
tudásom, mi erősen hiányos

Semmit sem tudni
ez az igazi tudás
csak így lehet kibújni
csak így leszek tudós

Tudni mi nincs
már tudása a vannak
így talált kincs
hozománynak gyatra

A nemtudás tudása
már több mint a nagy semmi
Istennek ...

Egy szomorú verset kezdtem el régen
mit magányomban írnék...
Lassan végiggondolom,
most mosolygok magamon,
ha szomorú,hát szomorkodjunk duplán!

Gondolatom Nálad járt fent az égben,
hogy hátha Veled lennék...
Nem kellek az égnek se,
ez a versem nem jött be,
ha ...