Ha én haragszom, szemem feketére fest téged
ha én sírok, tengerek csapnak ki medrükből.
ha én szeretek, csillagtáncot járnak üde lények.
ha én simítlak, mindketten kilépünk testünkből...

Halkan suttogva oson a szellő lomhán,
esőcseppek csilingelve utaznak hátán.
pici tócsák fodros habokká nőnek,
felhők könnyezve fordulnak a földnek

Hull a hó a Betlehemre,
fűre, fára, épületre,
a jászolban a kisdedre,
a körben álló emberekre.

Hull a hó, fedi a tájat.
A hideg mindent áthat.
A szív uralta hangulatban
minden szájon szép dal harsan.

Szeretet van e hóesésben.
Szépség van most e sok szívben.
Jelen van most a szeretet.
Ez uralja most a lelkeket.

De ...

Vén diófánk árnyékában
Várom léted félhomályban.
Csendben járok, fülem neszel,
halljam a szánt, ha érkezel.

Télapó, Télapó, téged lesni, jaj de jó!

A kicsi csizmám fényes már,
asztalon friss tejecske vár.
Ha erre jársz, arra kérlek:
- Ürítsd ki a csészécskémet!

Télapó, Télapó, reád várni, jaj de ...

Kedves mesterem!
Válaszolok most kérdésedre, bár restellem,
Hogy csak most teszem.
Hová lett eszem?
A nagy kérdés: \'Ej mi a kő\' mely foglakoztat,
Amit kedves versed első sora is hangoztat.
Csak azt nem értem – Remélem sértésnek nem veszed –
E kérdést fel e műben, miért pont egy tyúknak teszed?
Bár ...

kék szemednek ígéretét
szögesdróttal védi a félsz
bátorságod kapjon lábra
varázs van az éjszakába

csillagtalan sötét éjben
égjünk lázas forró kéjben
tüzes pokol nem tántorít
szenvedélyünk lángba borít

Gyorsan szállnak tűnő évek
borít mindent az enyészet
múlt izzása hűlt hamuvá
csókod íze vált ...