Mindig kedves voltál hozzám,
S kedvességedet viszonyoznám;
Egy-két pár kedves szóban,
De azokban is megint jóban
Mindig csak szívességedre gondolok,
Miközben az elmémben landolok;
Szeretnélek újra látni,
Mindig csak te rád várni
Te vagy a legkedvesebb ezen a földön,
Az idődet mindig csak velem töltöd;
És te szeretsz ...
Olvasták: 496
Az Ön versének a helye...
Megváltozom, ígérem;
Hogy minden másképp legyen
Hát még milyen jó lesz;
Ha önmagam olyat tesz
Amint fölveszem jó meleg kabátom;
A gyerekeket az utcán éhezni, látom
S elhaladok mellettük simán;
Csak sajnálom őket, komám
Nincs, mit enniük ebben a rossz időben;
Ha tudnám, nem mennék el, ilyenkor télen
Nem ...
Olvasták: 489
Élet,
Keskeny az út, távol a fény.
A köd otthonomtól messze kísér.
Nincs már hazám, elfújta a szél.
Keresem a földet, mely többet ígér.
Elver az eső, elver a jég,
éget a Nap, s ringat a Hold.
Mert mikor arra volt szükség,
hazatérnem sehova sem volt.
Enni adott a város, az utca.
Biztos fekhely volt a pad.
De én azt sose ...
A köd otthonomtól messze kísér.
Nincs már hazám, elfújta a szél.
Keresem a földet, mely többet ígér.
Elver az eső, elver a jég,
éget a Nap, s ringat a Hold.
Mert mikor arra volt szükség,
hazatérnem sehova sem volt.
Enni adott a város, az utca.
Biztos fekhely volt a pad.
De én azt sose ...
Olvasták: 539
Élet,
Nehéz idők, nehéz napok,
E pár sort nektek adom,
Mert ti vagytok a lényeg,
Szívemből szól tényleg.
Álljunk meg e napon,
S köszöntsünk most téged,
A nőt ki átkarolja,
S egyben tartja lényed.
Feleség és családanya,
Barátnő vagy társ,
Mindegy mi a fogalom,
Szívemet, odaadom.
Válságban is járna virág,
Most ...
E pár sort nektek adom,
Mert ti vagytok a lényeg,
Szívemből szól tényleg.
Álljunk meg e napon,
S köszöntsünk most téged,
A nőt ki átkarolja,
S egyben tartja lényed.
Feleség és családanya,
Barátnő vagy társ,
Mindegy mi a fogalom,
Szívemet, odaadom.
Válságban is járna virág,
Most ...
Olvasták: 1294
Hogyha tudnám mit írjak,
Írnék hát egy verset.
De csak kezdődnek a sorok,
És rohannak a percek.
Rohannak a percek,
És elragad a múlt,
Az eszem egy fiún jár
Ki már nem hozzám nyúl.
Elvesztettem
És nincs velem.
Más fog,
És mást szeret.
Midőn írnám a
Írnék hát egy verset.
De csak kezdődnek a sorok,
És rohannak a percek.
Rohannak a percek,
És elragad a múlt,
Az eszem egy fiún jár
Ki már nem hozzám nyúl.
Elvesztettem
És nincs velem.
Más fog,
És mást szeret.
Midőn írnám a
Olvasták: 606
Mindig is tudtam,
Különleges ember vagyok;
De hogy költeni,
Magyar létemre is tudok
Tudtam egy nap,
Mikor a patak mellett ültem;
Csordogált a víz,
És a csöndre rímeket is űztem
Tudtam, hogy ilyet,
Néhány ember tud;
De, aki tud is az,
Nem a közeli lúd
Ettől a perctől, úgy írtam,
Mint patakból ...
Olvasták: 915