Csattog a metszőolló. Itt a szüret!
Étkezésre csábítanak a szőlőszemek!
Alakjuk szépséges, sőt, mi több! csodálatos!
Ízük felséges, nagyon finom, varázslatos!

A múlt évek munkáinak eredménye
csúcsosodik ki abban az ízélményben,
ami kizárólag akkor mutatkozik,
amikor a számban a sok szőlő szertefoszlik.

Íme a múlt munkája ...

Süvít az őszi szél, beletúr gyér hajamba,
Átfújja elgyötört testemet, korbácsolja.
Fázom, összébb vonom kabátom a mellemen,
Fölnézek az Égre, fellegek versengenek.

Ültemből felállok, tovább megyek, merengek,
Arcomba bogarak, szikrázó homokszemek.
Testemnek ütköznek, ám kínt okozva fájón,
Hulló ...

Akármit is küldesz én mindig érzem,
Legyen a gondolatod, a sóhajod.
Szívem, és a testem ettől melegebb.
Örömtől viruljon arcod, és lelked,
Kívánok vidám, boldog napot Neked.

Szeretem a tengerkék szemét
az éles eszét
a gúnyos nevetését
a kaján vigyort az arcán.

Szeretem azt amikor igaza van,
mert okos,
szeretem azt amikor verset ír
mert neki fontos.

Szeretem ha spontán felhív,
ha rossz napom van és felvidít
szeretem ha jókor van jó helyen
és azt hogy nem ...

Nem kérem tőled,
hogy te légy a kertem
és csak nekem virulj
mindegyik percben.

Nem kérem tőled,
hogy vers rólam zengjen
ha itt vagy velem,
beérem a csenddel.

Nem kérem azt sem
hogy utánam loholj -
s vágy ígérete légy;
néha egy mosolyt!

Azt kérem tőled
fogd tétova kezem,
s ...

Mikor felkelek reggel, köztetek álmos szemekkel lépkedek,
Mindig csak néztek rám és engem hibáztattok folyton.
Úgy érzem mintha megkaptam volna Káini pecsétem,
Úgy érzem néha a szavakat a drága papírra fecsérlem.

Elég volt ebből a leslyedt félelmetes korból.
Engem a vers emel majd fel a láthatatlan ...