Emberi faj ilyen,
Nem él békés szeretetben…
Mesés áskálódás.
Hihetetlen hangsúlyokkal,
Földöntúli buzgalommal.
*

Ember olyan önző,
Másikra irigykedni, jó…
Szeretet, békesség?
Mindenki más mocskát nézi,
Közben kertjét gereblyézi.
*

Juj, de jól művelik,
Történelemhamisítást…
Világ, nyakig sáros.
Ez a világ ...

(3 soros-zárttükrős)
A természet pirkadata kibotorkál a tél fogságából,
Elfoglalja helyét a szokásos rend szerint, megszokásból…
A természet pirkadata kibotorkál a tél fogságából.

Zöldül a határ,
Erdő, mező, s a liget.
Tél megy, jő tavasz.

(Bokorrímes)
A pirkadat zsákban hozta a rügyeket,
És bűvészi tehetséggel, szétosztotta ...

Már itt a tavasz…

Csepergő eső,
Fűszál tátott szájjal vár…
Szárazság helyett!
Sárgul a szeder levele,
Belapultál a szívembe.
*

Dús, zöld legelő
Eteti rőtvadakat.
Párzás időszak.
Éveken át arra vártál,
Ide nekem bele bújjál.
*

Sikerült az attrakció,
Nincsen ebben szenzáció.
Ég, már fagymentes,
Kis ...

Kelet felől kissé borongós a pillanat,
Amit láthatok én, talán csak egy villanat?
Kelet felől kissé borongós a pillanat.

Borongós az ég,
Gomolyognak a felhők,
Mégis fény jár át, meleg.

Fény csillan, meleg...
Hiába élnek felhők,
Borús tájban remény jár.
*

Fülemben szinte hallom a felhők súrlódását,
A hozzám vágyódó ...

Húsvét napja van, jaj, nem tudni mi vár ránk,
Várjuk a fiukat, vagy elbarangolnánk?
Megterítettünk, van főtt tojás, csoki is,
Van sonka, retek, újhagyma, meg likőr is.

Kilesünk az ablakon az utcára
Fiúk járnak és mennek házról-házra,
De ide sajnos, nem téved be egyik sem,
Hogy ide sokan jönnek, rosszul becsültem?

Ha jönnének és mondanának ...

Locsolni,
Sonkázni,
Kávézni…
Örömködni!

Jó napot kívánok!
Húsvét van, locsolok.
Megengedik vagy sem,
Nekem meg kell tennem.

Budapest, 1997. március 30. – Kustra Ferenc