A tavaszi szél kergeti a vetésbe kószált bárányfelhőket,
Föltehetően, szeretné hátulról kicsit megrugdosni őket!
*
Tébolyult a szél
Új létnek, vadul örül.
Kék ibolya él.
*
Szél végigfut
Erdőn, barázdák során…
Friss illatot hord…
*
Szemenszedett az eső, mit összesöpörtem betonról,
Mert úgyis kevés… szárazságot nem veri ...

Jól néznek ki, ezek a sík-virágos területek,
Csak a látványt, óh, ha nem szaggatnák a magas hegyek.

(Haiku)
Színpompás határ,
Ám tavaszkor felszántják.
Rögök; sírhantok…
*

Rügyfakadás… mélységes, halotti csendben,
Fű sarjadás sercegéssel… nagyon rendben.

Szellő fuvallat,
S ...

Amilyen az ember, én is olyan vagyok.
Most még tél van, de a tavaszszóra vágyok…
Hmm… igen az embert elárulják az álmok.
*
Kikelet dereng,
Remény-fény újul… hajnal.
Csendes eső hull.
*
Virágtól ékes
Réten száguld az új szél.
Fodros felhőzet.
*
Virágos, tarka
Rét, ligettől bezárva.
Bogárzümmögés.
*
Majd figyelem én, ...

Bár itt a tavaszelő, még didergést hozhat, mára,
De tudjuk ez már felkészülés hőségre, a nyárra.
A tavaszelő, még gyors fagyot is hozhat, mára,
Tudjuk, hogy ezt is túlélve, lassan futunk nyárba.

(Kínai versforma - Vágyódás délre: Shiliuziling; szótagszám: 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa)
Tél.
Lassacskán már ...

A tavasz, lélekderű fokozó,
Tél már elment, ő nem tiltakozó.
A léleknek utólagos adó
A tavasz… lélekderű fokozó.
Nagykabát nem kell már, derű terjed,
Meleg közeledik, mustként erjed.
Tél már elment, ő nem tiltakozó,
A tavasz, lélekderű fokozó…

Vecsés, 2019. március 28. – Kustra Ferenc – Triolett

Olvasták: 143

Természet, Alkalmazkodás,