Fura az élet… és abból csak egy van…

Hetven éve, hajnal négy-huszonháromkor, élet jól elkapta a grabancom!
Egyedül voltam, sorba állított, pedig láthatta, nem rakoncátlankodom…
Nem is vettem észre, amikor erős hajókötél-gúzsba kötött!
Nem tudom ma sem, miért bánt velem így, szerintem nem vagyok ...

Versben és európai stílusú haikuban….

Fenyőfaágba simul a sok apró koszorúvirág...
Itt vagyok, valahogy szívemből elillan a borúság.
Márványkövön szétfröccsen a mécses és gyertya lángoltság.

*

Gyertyaragyogás!
Fekete-bársony égbolt…
Csillagfény halmaz.

*

Értük lobognak,
Gyertya, mécses lángjai.
Hosszú ...

Másnak főttek a vad pörköltök…

Nem voltam én, mindig csak hátsó sori hajtó…
Így aztán nálam, üres maradt a szakajtó.
Ott a vadászok mindig csak nagyvadra lőttek,
Vad pörköltök az üstben mindig nekik főttek.

Nem voltam kapzsi,
Sem rámenős sohasem.
Mindig sorvégén ...

Az igazság egy életútról… TANQ –ban

Gyermekként azt mondták,
Hogy nekem, mindig hinni kell!
Zord életben, tovább!
Ha bánat ért, ajtót nyitott
s mesevilág befogadott.
*
Az elmékben, sötét
Van, rossz tanács… előtérben.
Könnyű, könnyűt adni.
Ott lehettem én királyfi,
Kire nem kell sokat várni.
*
Én mindig is ...

Úgy kezdtük régen, hogy ide ballagtunk
Életünkben, több isiben is elballagtunk.
A végén meg véglegesen elballagunk...

Tudjuk, végtelen a mindenség,
Az életünk rövid semmiség…
Tudjuk, végtelen a mindenség,

Volt persze, hogy a munkahelyi karrier is véget ért,
Ott azt mondták, ballagjunk el, maradni nincs miért.

Bármikor búcsúztunk és ...

Édesanyám, köszönöm neked az életemet
Csókolnám és a bölcsőmet ringató kezedet…
Édesanyám, köszönöm neked, hogy nekem élted életedet,
És folyvást csak pazaroltad rám a ki nem fogyó szereteted.

Anyák napján reggel, elnézem a harmatcsillogást a virágon,
Apró fénysugár villan, levélsarjasztó, kerti diófaágon…
Csendben meditálok a közös, ...