Régi emlékek hada, mint menyasszony táncol szívem peremén.
Távolba haladva remegve nézek a ködbe,
átgázoltak rajtam lelkemet porba lökve.
Pedig az a tánc működhetett volna a boldogság tetején.
Szívem szúrják a keserű gondolatok,
ha ...
Távolba haladva remegve nézek a ködbe,
átgázoltak rajtam lelkemet porba lökve.
Pedig az a tánc működhetett volna a boldogság tetején.
Szívem szúrják a keserű gondolatok,
ha ...
Olvasták: 322
Az Ön versének a helye...
Én meg, még szeretlek…
Nyújtózkodik a csönd a fatörzsek között,
Hallgatom… a fűben ülök a fák között…
Nyújtózkodik a csönd a fatörzsek között.
Egyedül, így bizony nagyon magányos a sok napom,
Istenkém, ha itt ...
Nyújtózkodik a csönd a fatörzsek között,
Hallgatom… a fűben ülök a fák között…
Nyújtózkodik a csönd a fatörzsek között.
Egyedül, így bizony nagyon magányos a sok napom,
Istenkém, ha itt ...
Olvasták: 163
Elmegyek, elmegyek, hosszú úton megyek…
Majd hosszú út porából erőt merítek…
Ha én már majd, olyan, nagyon messze leszek…
Akkor már én, majd veletek nem lehetek…
Megfigyeltem, hogy nekem már fakóbban zöldell a fű,
És már nem hallom, ...
Majd hosszú út porából erőt merítek…
Ha én már majd, olyan, nagyon messze leszek…
Akkor már én, majd veletek nem lehetek…
Megfigyeltem, hogy nekem már fakóbban zöldell a fű,
És már nem hallom, ...
Olvasták: 140
Sohase mond, nagyon régen
Nem volt senkid az alvégen…
Sohase mond el kétszer,
De ismételd elégszer…
Voltak rég' neked is őseid,
És talán szerető szüleid,
Voltak neked többen, szerető rokonaid,
Ismételd, ne feledd… összetartozásaid.
Sohase ...
Nem volt senkid az alvégen…
Sohase mond el kétszer,
De ismételd elégszer…
Voltak rég' neked is őseid,
És talán szerető szüleid,
Voltak neked többen, szerető rokonaid,
Ismételd, ne feledd… összetartozásaid.
Sohase ...
Olvasták: 120
Írok én a szemetelő, szitáló esőben,
Ücsörgök, a parki ernyő alatt kőszékemben
Egyik kezemmel megfogva, bízok az ernyőben.
Agyamból, szinte betűpermet hullik,
Vágyam, hogy most írjak, biz' el nem múlik!
Írok én szitáló esőben és ...
Ücsörgök, a parki ernyő alatt kőszékemben
Egyik kezemmel megfogva, bízok az ernyőben.
Agyamból, szinte betűpermet hullik,
Vágyam, hogy most írjak, biz' el nem múlik!
Írok én szitáló esőben és ...
Olvasták: 122
Bőszen fakulok,
Őszön fanyalgok.
Ködben nem látok,
Bőrt én nem váltok.
Minden csak régik,
Vitál csak késik.
Megújhodás a jövő,
Eljő? Még tán' nem késő?
Budapest, 2006. január 12. – Kustra Ferenc József
Őszön fanyalgok.
Ködben nem látok,
Bőrt én nem váltok.
Minden csak régik,
Vitál csak késik.
Megújhodás a jövő,
Eljő? Még tán' nem késő?
Budapest, 2006. január 12. – Kustra Ferenc József
Olvasták: 100
Élet,
