(bokorrímes)
Ültem egy padon, szembe láng felírat lebegett,
Sors bizony, kicsit sem kényezteti el az embert…
Az enyém is ily', inkább nem tunyán… miszlikezett!
*
(sedoka)
Ragyogott a nap…
Hittem, hogy nem változhat;
Sötét lett, könnyem fakad.

A sors kétszínű,
Reményt kelt, majd elveszi,
Ad, vesz, csak játszik velem.
*
(10 ...

A tavaszi szél kergeti a vetésbe kószált bárányfelhőket,
Föltehetően, szeretné hátulról kicsit megrugdosni őket!
*
Tébolyult a szél
Új létnek, vadul örül.
Kék ibolya él.
*
Szél végigfut
Erdőn, barázdák során…
Friss illatot hord…
*
Szemenszedett az eső, mit összesöpörtem betonról,
Mert úgyis kevés… szárazságot nem veri ...

Kávézgattunk, beszélgettünk, limerikben és haikuban…

Előttem sasszéz egy nagysága,
Kor-osztályom béli, jó márka.
Együtt kávézhatnánk,
Régmúltról dumálnánk.
Kikezdenék vele, csudára.
*
Szemem rátapadt
Követtem, mint kiskutya.
Csorgott a nyálam.
*
Tekintetét magamon érzem,
Léptét hallom… tán’ kísér engem...?
Nem ...

Öregen a tavasz…

(3 soros-zárttükrős)
Fejem felett, szinte csapatban repülnek az évek,
Hajamban barnáról, őszesre változtak a színek.
Fejem felett, szinte csapatban repülnek az évek,

Az élet tengeremen folyton változnak a hullámhabok,
Hajamból a szálak is hullanak, dús-hajú nem maradok.
Az élet tengeremen folyton változnak a ...

Szívem egész nap izgult
Ez nem egyszerű sétának indult
Sokáig készültem lelkileg
Mert féltem, ez téged megijeszt

Először nagyon haboztam
De megtettem, vallottam
Hirtelen néma csend
Féltem, nem tudtam mit rejt

Sok idő telt el
Szádat semmi sem hagyta el
Tudtam ez jót nem jelent
Szívem lassan megrepedt

Úgy fél óra lehetett
S ...

(Bokorrímes)
Vaddisznók kóricálnak az erdőszélen,
Boldogan röfögnek és túrnak serényen.
Visít a sok malac, tanulnak keményen.

Az agancsosok, vad ösztönharcban kimerültek,
Nagy testek egymásnak feszültek, majd, lemerültek…
Pár hónap múlva lőn… és a borjak megszülettek!

Erdőnek, sötét mélyén őzikék, hólé-sárban járnak,
És ...