Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Ősz

Hangulattalan poéta-történet

(3 soros-zárttükrös)
A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon.
Nem tudom, mi legyen, még nincs elől papír… munka-kész íróasztalon...
A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon.

Át kellene már ültetnem a gondolatokat a tollamba,
És papírra vetni, egy fölséges, verses ...
Olvasták: 130
Részletek
Az Ön versének a helye...
108 
(bokorrímes)
Óh, te élet, mond meg, van még valamilyen terved velem?
Mint kishajót a Balaton vize, hullámoztatsz engem…
Nem tudom mondtam-e már, eluralkodott az elegem…
*
(sedoka)
Víz ringat hajót,
Mint anya kisgyermekét.
Szirén éneke néma.

Elnémult szirén
Hajót ringatóztat most -
Gyermek benne kicsi még.
*
(10 szavas)
Az ...
Olvasták: 126
Részletek
A Nap lassan tűnik fel az égbolton,
hiszen ősz van már. Hűvösek a hajnalok.
Jó kinézni a meleg szobából a kertre,
a kinti szép, csodálatos vidékre.

A Nap fénye szétterül a tájon,
a kerti bokrokon, füvön, fákon,
majd álmosan fénylik fenn az égen.
Gyönyörködöm az ősznek szépségében.

Halász István
Rózsavölgy, 2018. szeptember 30.
Olvasták: 135
Részletek
119 
Ez már a végső találka?

Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem,
Még nem tudom, a reményem is itt van velem?
Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem.

Ez másmilyen volt mint a többi reggel...
Szívemben Ámor nyílheggyel...
*
Virrad már a holnap,
Kimarad a reggel,
Bámulod a holdat
Becsukott szemekkel.
*

Érzem, a tegnapi vágyaim ...
Olvasták: 166
Részletek
102 
Közelg’ az ősz - Renga-láncvers, fél haiku-láncban…

Simogató szél
Csiklandozza őzeket.
Este nincs hőség.
Susogó falomb.
Lassan itt van a végzet,
Borul már az ég.
Gomolygó ködben
Károgás, szárnysuhogás.
Éhező sereg.
Simogató szél
Viselése, esőben…
Őzbunda csepeg.
Susogó falomb.
Remény, csendben marad most,
Egy ...
Olvasták: 135
Részletek
129 
Táj, hegyekkel, mezővel, -
most olyan, mint egy festmény,
amely nemrég még ott volt
Pető Csaba ecsetjén,

és kék alatt fehéren
két ló is legel rajta,
s fent, kékben, fehér álmát
felhő magasra tartja.

Az ember eltűnődik:
tényleg elvész az álom,
ha megálmodott élet
nincs már a láthatáron?

Vagy vihar visszahozza,
tükrében ...
Olvasták: 144
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére